Sziasztok!
Hétfőn első utam az igazgatóhoz vezetett, miután kiderült szombaton, hogy nincs melegvízünk...kedden neki is láttak a munkálatoknak...kaptunk egy új bojlert...hát mit

mondjak...ebben az évben megújul a lakás:D minden tökremegy de ez nem a mi hibánk...igazság az h nem mi vagyunk itt az első önkéntesek...szóval elég rendesen be van

már járatva...a ház maga fel van újítva...csak hát egyszer minden elromlik...és őszintén mondhatom, hogy azok közül az önkéntes lakások közül ahol eddig voltam a miénk

talán a legújabb...tényleg szeretek itt élni...vagyis el tudnám viselni ha ilyen lakásban kéne élnem a jövőben valahol, bár a szomszédok érdekesek...a ház rejteget

minden hétre valami kis újdonságot...szal nem unatkozunk...
A hetem érdekes hangulattal kezdtem meg...kicsit hosszúnak tartom így visszagondolva ezt a majdnem három hetet otthon...szóval ajánlanám a többi önkéntesnek, ha

karácsonykor hazamennek akkor csak egy vagy két hétre menjenek...nekem is ezt ajánlotta egy lány kiindulásom előtt...egy előző önkéntes nem fogadtam meg...igy meg elég

nehéz szívvel jöttem vissza...tudom furcsa ez magamnak is hisz mindig ez volt az álmom...csak mostanában elég sok változás ért...

Pénteken már dolgoztam (6-án), az kicsit érdekes volt, pont azzal a munkatársammal kezdtem meg a szünet utáni első napomat akivel nem tudtam eddig még düllőre jutni,

kedvesnek tűnik csak még valahogy nem találtuk meg a közös hangot...
hétvége lassan telt...átalában hétvégéket pont ezért nem is töltjük itthon mert nem tudunk magunkkal mit kezdeni...mondjuk sokat beszélgettünk mert ugye lakótársam meg

vakáción volt a fogyikkal...előre félek az én tavaszi vakációmtól velük:D én szeretem ezeket az embereket nem arról van szó...de azért éjjel nappal velük lenni:D

Hétfői napomon ugye a melegvíz után futkoztam...gyorsan elment...otthonban dolgoztam a betegeim örültek nekem...kaptak tőlem csokit is...
Keddi napomon kicsit furán éreztem magam...minden kollégának az volt a karácsony utáni első vagy második napja...úgy éreztem h nem nyitottak felém eléggé...de szerdán

aztán minden rendben volt...
Sosem beszéltem még annyit szerintem itt mint szerdán:D le sem lehetett volna lőni :D
Csütörtöki napomon semmi extra...a kedvenc betegem hát igen a kedvenc betegem:D egyszerűen nem lehet leírni...imádom:D valaki h lehet ilyen aranyos...igaz az ott

dolgozók agyára megy mert ők már évek óta hallgatják de én egyszerűen nem tudom megunni h egész nap azt beszéli h autó autó partybusz...vert marais-ahol lakik, az

otthon...és még sorolhatnám...és a kollega beszélhet neki ő csak mondja a magáét...akármit mondhatunk neki:D meg ahogy integet nekem a kis ropi ujjaival na nem is

ragozom:D

...és igaz...itt az ember tényleg megtanul az apró dolgoknak örülni...és ezek a dolgok segítenek, adnak energiát egy új nap megkezdéséhez...

Tegnap szemináriumon voltam Brüsszelben...igazán jó volt a többiekkel találkozni...visszautazásom után üres lakás várt itt, és elég üresnek éreztem itt

mindent...igazán kellemes időtöltés volt a tegnapi nap...sokat beszélgettünk...voltunk csokimúzeumban...ezt az egész szemináriumot egy apróbb konferenciára tudnám

hasonlítani...kis teremben bőrszékekben...:D megvitatjuk az élet dolgait :D vagyis az önkéntességre vonatkozó dolgokat :))

Aztán Brüsszelben maradtun lakótársammal, szokásosan Juliánál és Janette-nél aludtunk, azzal a kivétellel, hogy most Thale(norvég), Anna ( svéd ), és Amy(amerikai)

önkéntes is velünk tartott :) Éjjel Brüsszel egyik legmenőbb klubbjában buliztunk, azt hiszem mondhatom ezt :) majd erről a hétvégéről bővebben írok...de most hulla fáradt vagyok és megyek aludni:)

Puszilok mindenkit :)

A felhők felett :)

Sziasztok!

Jelentem megérkeztem épségben… A repülőtéren a becsekkolás, csomagfelvétel, ellenőrzés zökkenőmentesen zajlott, de úgy éreztem most nincs velem a szerencse…és úgy is lett, 2ó5 perces volt a repülőút az időjárás miatt, és így lekéstem a reptérről a vasútállomásra induló buszomat, és így késtem le a második buszommal, ami 18ó5-kor indult a 18ó26kor induló vonatomat, pont a szemem előtt ment el, még szerencse h egy magyar lánnyal, (akit utazás közben ismertem meg) vele vártam, majd hozzánk csapódott egy francia lány is, akit útközben ismertem meg a vasútállomáson és ő is lekéste a vonatát…a magyar és a francia lány tovább indult egy 19ó2-es vonattal, így én egyedül szobroztam majdnem fél órát még…de kárpótolta a repülő késését a csodálatos kilátás…csodálatos volt látni a felhő felett a napsütést majd a naplementét…

és a balszerencsékben a szerencse, hogy várakozás közben 2 francia emberkével kezdtem el beszélgetni, az egyik csak segítőkész volt valami ott dolgozó, a másik meg a kalauz volt, hát ilyen sincs mindennap, még Magyarországon sem történt ilyen velem, leszólítottam a kalauzt, és mivel én a vonaton akartam alapból is jegyet venni, így szépen elkezdtem neki magyarázni, hogy az előző vonatot lekéstem és két nagy csomaggal nem tudtam visszamenni a váróba, itt hagyni meg nem tudtam,  és így nem tudtam jegyet sem venni:S és olyan rendes votl h amikor megérkezett a vonat se szó se beszéd megfogta a csomagaimat és felrakta a vonatra…a amikor felszálltam a vonatra megkérdeztem egy lánytól, aki már a vonaton ült h ez első vagy másodosztályú vagon –e mert ugye itt aztán mindenért büntetnek, ha bakizik az emberke…és a vonaton így ismerkedtem meg egy belga lánnyal:D kiderült h négy nyelven beszél, nem is baj ha az embernek vannak iylen ismerősei , mert ő tudja velem az angolt gyakorolni én meg vele a franciát:D háát szegényemnek az első kérdése az volt , teljesen ledöbbenten, hogy mi a fenét csinálok én itt ekkora bőröndökkel Magyarországról:D hát felvilágosítottam ;)

Talán a busz vonat lekésések után volt egy kis sikerszériám úgy érzem, mindig boldogsággal tölt el ha meg tudom magam értetetni…és amúgy is utálok egyedül vonatozni…és igen is jó érzés h vannak még a mai világban segítőkész emberek…kíváncsi lennék, hogy Magyarországon hány ember segített volna a bőröndöm cipelésében!!itt meg szólni sem kell mert kiveszik a kezemből annyira segítőkészek az emberek….

A belga lány leszállt Mons-nál én onnan még mentem 4-5 megállót egyedül, és az egyetlen aggódalmam oka az volt h az igazgató tényleg küldjön valakit értem….írtam neki sms-t miután lekéstem a vonatot h kések egy órát, erre meg íírja vissza h majd küld értem valakit:D na mondom szép lesz ha szakadó esőben csövezek ott a semmi közepén…de szerencsére vártak és még kaját is készítettek nekem elő…semmi extra de a szándék a lényeg J kaptam kenyeret, Jánosom által megszeretett sajtot,  mini sajtkrémeket, mini nutellát, kis csokikákat…

Az asztalon várt egy kis levél lakótársamtól:D azt tudni kell h én imádok kis leveleket olvasni:D és lakótársam előszeretettel szokott nekem kis leveleket hagyni nekem:D bár tőle általában bocsánatkérő levelekre számítok:D de talán egy új év…és tiszta lappal kezdünk mindent…nagyon remélem, na szóval kaptam tőle egy kis levelet és mellette a karácsonyi ajándékom :D és igen mosolyt csalt az arcomra az ajándékával:D tudta h mire van szükségem :D tudta h tavaly elfelejtettem manikűrszettet hozni magammal és kaptam tőle:D ezen jót mosolyogtam, mert az ő cuccait kellett hogy használjam de most kaptam tőle egy mini készletet :D

Én egy almás füstölgőt fettem neki, vagyis alma alakút, mivel a La Pommeraie, ahol dolgozunk Almafát jelentJés kap hozzá egy finom illatú gyergyát is… szóval ez egy jelképes apróság, de talán így sosem felejti el ,hogy tőlem kapta és, hogy egyszer itt dolgozott J meg ugye megint hoztam neki magyar csokikat ;)  

Aztán, hogy ne legyen minden tökéletes és szép:D ahogy Jani is mondaná:D Nem lehet mindig minden tökéletes:D megkajáltam minden szép és jó, mondom veszek egy forró fürdőt :D de nincs áram a fürdőbe:D jólvan hát lakótársamnak szokása égve felejteni a lámpákat, de nem jó a konnektor sem, és nem jó a fürdőben a fűtés sem:D szóval ennyit a forró fürdőről, mert meleg víz is alig volt:D az egész lakás csont hideg volt, most reggelre azért már jó idő van, este 3 takaróval aludtam, de reggelre már ki kellett takaróznom olyan meleg volt…

Szóval ma reggel az első utam az igazgatóhoz vezetett, aki nem dolgozott,  így mentem be az egyik irodába, ahol elmagyaráztam h mi is a baj a fürdőszobával:D és nem tudom h milyen varázsom van, de megértik a franciámat:D ámulok és bámulok de megértik:D elvileg du-án kijön az igazgató és megnézni, mert lehet h valami kapcsoló romlott el, nagyon remélem, hogy nem az egérke rágott szét valami vezetéket :D

Épp most ebédeztemJ Teázok aztán még folytatom a kipakolást, mert tegnap nem volt erőm mindent elrendezni…

13.30-ra megyek dolgozni és elvileg lakótársam este ér haza a táboroztatásból, mert ugye két hétig ha jól tudom valahol Belgium nyugati részén voltak a betegek telelni…

Na ennyit máraJ  puszilok mindenkit

látogatóm érkezett :) -- - - - ->hazaút

December 12-18-ig Jánosom meglátogatott majd 18-án együtt repültünk magyar földre :)

Most picit itthon, nem írhatom azt h végre pihenés, mert van itthon is elég programom szerencsére, de nagyon jó egy picit átadni az irányítást az itthoniaknak...és hihetetlen, ha valaki egy évvel ezelőtt azt mondja nekem, hogy franciául fogsz tanulni, és h Belgiumban fogsz élni...majd hazajössz és különböző módon fogod fejtegetni a magyar kiírások jelentését ...kinevetem:D és kinevetem magamat is... hihetetlen érzés :D végre értek minden egyes betűt és értek mindegy egyes szót a buszon:D jó máskor ezt szóra sem méltatnám mert átlagos lenne...
A másik dolog, akármikor indulok itthonról valahova állandóan az esernyő felé nyúlok...nem tudom ki mennyit tud a belga időjárásról, de esőben nem szenved hiányt :Daz első napjaimban itthon...állandóan volt bennem valami feszélyezettség amikor valaki szólt hozzám...állandóan úgy éreztem belülről h készenlétben kell lennem egy másik nyelven való megszólalásra...furi lehet ezeket megérteni, ha valaki nem élt kinn hosszabb távon, vagy lehet ez csak azért van nálam így mert én totálisan, általam nem tanult nyelvterületre kerültem...

A repülés szerencsére problémamentesen lezajlott...bár, ha jól emlékszem 40 perces késéssel indult, ami nem is lenne vészes, ha vonatról vagy buszról lenne szó, de repülésnél ott kell lenni legalább a gép indulása előtt 2 órával...mi már ott voltunk a reptéren 15.00, mert úgy ment buszunk, majd 15.30 körül becsekkoltunk, feladtam a csomagomat, ellenőrizték a papírjaimat és itt is van egy jó sztorim...ami után megkaptam a beszállókártyámat, és mentem a következő kapuhoz köszöntem h Bonjour...le ellenőrizték a papírjaimat majd a muki úgy köszönt el tőlem h: Have a nice trip! - én meg erre mondom Janinak, hogy nem lehet igaz, hogy már a Bonjour-ból kiszúrják azt h én nem vagyok igazi francia-belga :D hihetetlen :D aztán megvolt az átvilágítás, a szokásos stresszelésem miatt becsipogtam és át is matattak szerencsére egy nő :D de istenem olyannal idegesített az ellenőr miközben vettem le az órámat övemet, hogy fordítsam meg a laptopomat nyissam ki és még az sem volt mindegy hogy fordítom és h rakom bele abba a műanyag ládikába, ami megy majd az átvilágításra:D szóval gyűrű nyaklánc rajtam maradt ...upsz :$

várakozás a reptéren

Anyáék vártak Pesten a reptéren, és miután megtaláltam a bőröndömet és kiléptem a csomagfelvevő helyről olyan volt mint a filmekben...rengetek ember, kisgyerek várta a családját haza...és az a sok várakozó, izgatott tekintet ...:D

Ennyit mára, mert csak jár a szám, és igen jár azóta amióta hazajöttem, le sem lehet lőni :D és igen ha hiszitek ha nem megtanultam csendben maradni :D na de reszkess Belgium, mert január 5-én érkezem és innentől nem lesz csendes békességed ;D :D:D

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet mindenkinek :)

internet hozzáférés :D:D

Párizs :)

Szokásos "return Paris" , pénteken visszük a betegeket, vasárnap pedig hozzuk, de most azzal a kivétellel, hogy megint meg tudtunk szállni és így megint három nap Párizs...igazság szerint már rég volt ennyire élményekkel teli hétvégém...kezdődött azzal, hogy megérkeztünk Párizsba rá egy órára megvettük a karácsonyi "ajándékunkat" Párizs részére ami egy 25 euros büntetés volt...de még igy is olcsón megúsztuk mert turisták avgyunk és "nem tudtuk, hogy milyen jegyet kell venni" :D
Szóval jah, ilyen a balszerencse, múltkor végigblicceltük a pénteki napot, most nem volt ilyen szerencsénk, mert razzia volt...ennyi ellenőrt még életemben nem láttam...
aztán szombat reggel ébresztettem a német bandát vagyis a két német leányzót, mert én nem aludni mentem Párizsba, hanem mert mindent látni akarok :D

A városnézést 9 óra után kezdtük, a metrózás nagyon sok időt elvett az időnkből, kb egész Párizs egy nagy metróhálózat, ilyet még életemben nem láttam, tapasztaltam, kb percenként jönnek mennek a metrók, amint odaérünk az egyik állomáshoz máris jön egy metro, annyi kijárat meg irányjelzés van h az valami hihetetlen...a metrózással meg egy apró kitérővel, vagyis hát elnéztük az egyik kijárót, de egy nagyon szép helyre bukkantunk, ami kb az legeslegbelsőbb része Párizsnak, a legeslegelső párizsi sarokra bukkantunk, szóval nem volt gond, így érkeztünk az Eiffel toronyhoz 11 körül, majd fél óra sorba állás után, meg is másztuk...mindenkinek ajánlom, ha egyszer eljut az Eiffel toronyhoz gyalogoljon fel, és ne liftezzen, mert lehet h a lift kényelmesebb, de ha gyalog megy minden egyes rezdülését, "porcikáját" érezheti, tapasztalhatja a toronynak...és hihetetlen érzés, egész párizs a lábaim előtt, alatt hevert...leírhatatlan, szavakkal nem lehet megfogalmazni...körülbelül egy órakor végeztünk is, majd tettünk egy sétát a torony mögött lévő parkban...

Ittunk egy kávét, és nem tudom, hogy csinálom, hogy az összes francia és belga mindig engem talál meg :D mintha rám lenne írva h odavalósi vagyok vagy nem tudom de mindig hozzám jönnek kérdésekkel, meg kérésekkel, padon ülve kávézva egy középkorú férfi kért meg, hogy készítsek róla képet az Eiffel toronnyal a háttérben....majd pár szuvenír beszerzése után tovább haladtunk a diadalívhez, ahol várt ránk egy magyar és egy francia önkéntes....
Megkerestük a legközelebbi metróállomást, ami jó a terveink folytatásához, és most jött az az érzés, amit remélem és kívánom mindenkinek h egyszer az életében meg fog tapasztalni...álltam a metron, és az üveges ajtón keresztül megpillantottam az eiffel tornyot, a lábaim a Szajna hevert, és mellettem megszólalt a tipikus párizsi muzsika...harmonika...ez az a tipikus párizsi feeling, ami úgy magával ragadott...azt a hangulatot amit kiváltott belőlem, az életben sosem fogom elfelejteni, ha végignézek a metron az emberek boldogok, és nem esik nehezükre jó hangulatot csinálni a metron vagy a metroállomáson, az emberek nyitottak és kedvesek...
Ezután megérkeztünk a diadalívhez, ahol találkoztunk egy magyar és egy francia önkéntessel, akik velünk tartottak és együtt néztük meg a kilátást a diadalív tetejéről, majd folytattuk a kirándulásunkat Le Louvre-hoz, de előtte megtekintettük a Concore parkot...
Számomra aznap a Louvre volt a minden...annyira megakartam nézni sötétben és igen csodaszép volt...leírhatatlan...sajnos zárás előtt 6 perccel értünk oda szóval csak a hatalmas csarnokába tudtunk bemenni...Mona Lisa-t, Napóleon III apartement nem tudtuk megtekinteni...de majd legközelebb...ezután tettünk egy éjszakai sétát a Szajna parton...sétáltunk...üldögéltünk...és az egyik szajna parti híd felett megpillantottuk az Eiffel torony karácsonyi megvilágítását....csodálatos érzés arra gondolni, hogy Párizsban, Szajna parton ücsörgök és magamba szívom párizs minden rezdülését :D
Na ennyit mára :)) ma már szerda van és puszilok mindenkit a valóságból :D

Néha a jóból is megárt a sok...vagy mégsem?:D

Igazság szerint mindig történik velem valami, és ezzel nincs is gond, mert legalább nem unatkozom... a probléma ott kezdődik, hogy még mindig a fürdőszobából jelentkezem és hogy nap végére állandóan olyan fáradt vagyok h ide már végképp nincs erőm írni...és őszintén a fürdőszobából nem annyira feelinges irogatni :D pedig utána ha visszaolvasom nekem is nagyon jó visszaemlékezni...de ez csak akkor jó ha frissen írok, mert akkor még friss az élmény.... Ma 13ó30-tól dolgoztam, de ma igazán fáradt voltam, tegnap este 7kor értem haza egy kisebb túráról a betegekkel, ami Brugge-ben volt, igen az imádott Brugge-ömben :D most sem csalódtam benne, bár a fogyikkal azért annyira nem volt kényelmes a kirándulás mert mindig figyelni kellett rájuk :)) amúgy a flamand részen általában már majdnem mindenfele beszélnek angolul, ezért néha megy is a fejemben a keveredés, hogy melyik nyelven szólaljak meg...ezt amúgy kívülállóként biztos nehéz megérteni, hogy miért nehéz megszólalnom angolul...magam sem tudom...heteken keresztül franciául beszélek...vagyis próbálok beszélgetni...és utána nagyon furcsa megszólalni angolul...magam sem értem miért....talán majd idővel belerázkódom ebbe a sok nyelvbe...mert ugye havonta egyszer vagy kétszer meg német társaságban csücsölök:D szóval megy itt a keveredés ezerrel:D de úgy érzem ez mind csak a hasznomra válik...

...de összességében tegnap nagyon jól éreztem magam...a művészeti kiállítás után bejártuk a várost...a fogyik vásárolhattak maguknak amit akartak...gondolom volt egy bizonyos limit...amúgy úgy mászkálhattak körülöttünk mint a normális emberek és úgy mászkáltak a kiállításon is...normális ruhában... kb meg sem lehetne mondani h ők fogyik...egy két emberke volt akin azért látszik...mert pl autista...

Nemrég értem haza munkából és du-án igencsak összeszorult a szívem a kedvenc betegemen...és rájöttem h igen azért mondogatja mindig azt h auto, busz, partibusz, mert éjjel nappal a szüleit várja...és amikor reggel keltem és az az első szava az, hogy autó...ez mind azért van...minden héten pénteken a szülei jönnek érte és a hétvégét otthon tölti...és már órákkal az érkezésük előtt ott szobrozik az ablak előtt...bár ez mindennapos...de péntekenként mondogatja is h papa, mama, autó és amikor megérkeztek a szülei...hát az leírhatatlan...úgy örült...egyből ment a kis cipőjéért...kabát ...gyorsan összekészült és rohant is az autóhoz :D

A holnap találkozóm úgy tűnik elmarad a magyar amerikai párossal, mert a munkatársam estig dolgozik, és az még okés h vele elmennék Mons-ba de visszafele nem tudnék jönni... szóval erről ennyit...meg amúgy is jó lesz egy kicsit pihenni mostanában túl sok volt a jövés menésből...szóval most vásárolni sem megyek Sarah-val, Charleroi-ba se megyek a magyar lányhoz, bár az meg azért nem megoldható, mert nem tudok eljutni meg vissza a vasútállomáshoz, biciklivel meg nem akarok menni, mert nem akarok megbetegedni...jelen állás szerint nem tudom h holnap Peter és a barátnője jönnek-e hozzánk...mert kedves lakótársam beszélt vele valamit és el is küldték nekem...de nincs lelkierőm nekiállni a német fordításnak :D

Jövőhét Párizs újra :D az imádott Párizs igen :D remélem a német lány nem mondja le a szállást az utolsó pillanatban:D és nagyon remélem, hogy most felmegyünk az Eiffel torony tetejére :D nem vagyok telhetetlen de minél több szép dolgot meg akarok nézni :D mert ez mégiscsak Párizs :D

Anglia- Karácsonyi vásár

A héten beszéltem a német leányzókkal, tehát pénteken munka után megyünk Brüsszelbe, megszállunk Juliánál és másnap együtt megyünk Angliába, mert a mi első vonatunk, amivel lakótársam és én mennénk Leuze-ből nem érne Brüsszelbe 6.30-ra, amikor indul a "kirándulás". Tehát pénteken 13.30-21.00-ig dolgoztam de persze a kedves lakótársamnak dolgoznia kellett 22.00, de persze neki annyira tökéletes a franciája h mindig mindent megért és tud, de ezt mégsem hallotta meg, szóval lekéstük a 22-es vonatot így mentünk a következővel és éjfélre értünk Brüsszelbe. A többiek nagyon "örültek", hogy késtünk... másnak fél 5-kor kelhettünk, hogy Júliáéktól elérjük a metrót, mert Brüsszelben még metrózunk majdnem fél órát, másnap hullák voltunk :D aludtunk körülbelül 3 órát...meg a belga/angol határig végig aludtuk az utat...

Dover

Brüsszel

Brüsszel

6.30-kor indultunk Brüsszelből 9 körül a határnál voltunk, majd átszálltunk egy nagy hajóra és 11.00 értünk Canterbury-be.
A hajózás kezdeti része elég érdekes volt, azért idő kellene amíg hozzászoknék ehhez a folytonos hullámzáshoz :D A német lány mesélte, hogy amikor ők voltak több napos hajótúrán utána még pár napig otthon ülve észrevehető volt h dől jobbra, balra...tehát...odaértünk egy apró kis folyóparton sétáltunk végig
Elsőre megnéztük a St Augustine's Abbey-t, persze a csoport különvált mert nem mindnekit érdekelnek a templompok:D szó mi szó én megbeszéltem Sarah-val, vagyis megbeszéltük egymás között, ha már itt vagyunk akkor képek kellenek róla meg kívülről tényleg nagyon szép, de olyan sok,sőt rengeteg templomot láttunk már Belgiumban, hogy nem akartunk egy több órás sétát tenni ebben a hatalmas templomban:) nálam az a csúcs amikor Binche-ben körbejártunk egy régi iskolát, vagy valami olyasmi volt, voltak mindenféle funkciói, persze nagyon régi épület volt, de az egész francia nyelven volt és az volt a 3. napom Belgiumba, képzelhetitek h mennyit értettem belőle...

:D sebaj manapság ezekhez már hozzászoktam meg egyre több mindent értek:D na de eltértem a lényegtől már megint...jajj, csak annyi minden van a fejemben:D és egyszerre akarnék mindent elmondani :D
Na szóval ott tartottam, hogy Sarah-val mégiscsak belestünk a templomba, de csak valóban belestünk:D 10-15 perc és jöttünk ki...a finn lány meg benn volt 3 órán keresztül és mi nem értettük h mit lehetett ott 3 órát csinálni...és kiderült h amit mi láttunk részét Sarah-val annál sokkal hatalmasabb volt, csak mi az egyik kisebb szektorában voltunk és valahogy a tényleg miatt elveszett a nagysága vagy mi :D nem baj képek vannak szóval boldogság van :D
Aztán bebarangoltuk a vásárlónegyedet...majd találtunk egy hangulatos helyet és beültünk beszélgetni, inni, enni valamit...és nagyon jól éreztem magam a két német lánnyal és a norvég leányzóval, ők azok az emberek a csoportból,hogy akármi bajom lehetne számíthatnék rájuk:) mellékesen viccesek és nagyon aranyosak :D szóval sosem unatkozunk :D

...nem volt semmi extra a napban és mégis nagyon jól éreztem magam...egész nap mászkáltunk, beszélgettünk, jobbnál jobb cuccokat láttunk, és vicceseket is:D találtunk egy könyvet arról h hogyan kell a munkahelyen wc-ni, de nem csak az emlékezetem, remélhetőleg senki nem vette meg :D
7kor visszaindultunk, majd éjfélkörül megérkeztünk Brüsszelbe, 1 órára meg vissza Juliáékhoz. Vasárnap újra Brüsszel, Julia dolgozott így hárman ebéd után jártuk a várost, nagyon szépen fel van díszítve minden:) de nekem annyira furcsa h itt Belgiumban már hetekkel ezelőtt kivágták az első fenyőfákat, talán amikor megérkeztem szeptemberben utána rá pár hétre már kaptunk karácsonyi reklámlapokat :D Őrültek a belga emberek :D lehet nem kéne annyi sört inniuk ;)

igen, a kicsi kacsa Angliából sem maradhat el :D

Tournai-Szeminárium 22-24

1. nap
11-re kocsival megérkeztünk Tournai-ba, majd összevissza kocsikázás után végre rájöttünk hol van az az eldugott utca ahol lesz a szeminárium, leparkoltunk egy közeli supermarket elé, és most jön a csavar, ha valaki oda parkol csak úgy tud kijönni ha vásárol valamit :D szóval mi vettünk egy mentos-t kedden, mert pontosan nem tudtuk, hogy hogyan működik, majd csütörtökön vettünk egy rágót, hát 2 euró volt így a parkolás három napra összesen és így még mindig olcsóbb mintha három napra fizettünk volna :D szóval így él aki rafinált :D:D:D

szeminárium este :D a csapat másik 15 embere lemaradt...

megérkeztünk a szállásra...bepakoltunk...elfoglaltuk a szobánkat...lakótársammal kaptam egy szobát. nem tudok örüljek-e vagy sem...
Ebéd szörnyű volt ilyen levest még életemben nem láttam, és ilyen ízűt még nem is ettem ,de nagyon remélem soha többet nem is fogok :D
Rengeteg előadáson vettem részt...kezdtünk egy csoportbontással, ahol el kellett mondanom a munkám negatív és pozitív oldalait, hát nagyon negatívat nem tudnék mondani, így hát pár mondatban prezentáltam, hogy miből is áll manapság a munkám, milyen időbeosztásba dolgozok, pár szó a kollégákról és picit a heteimet, hétvégéimet, programjaimat, persze ezt mind franciául és jó volt látni a többiek arcán h lelkesednek azért h próbálkozok és tudok nagyjából franciául társalogni, jó mivel még a jelen időnél és annak ragozásánál tartok így próbálok olyan mondatokat alkotni ahol nem nagyon kell múlt időt használni, még a jövő idő annyira nem is vészes. 

szeminárium helység kívülről

Kb 3 óra alatt mindenkinek sikerült elmesélnie élete történéseit, és úgy elment az idő h egyből késődélután koraeste 5-6 óra lett, utána végihallgattam egy előadást a fogyatékkal élő emberekről, persze h erre jelentkeztem mivel ebben az évben velük dolgozom, az előadás előtt lehetett kérdéseket feltenni ezzel kapcsolatban, de az az igazság, hogy nincs kérdésem, mivel bármilyen kérdés is merülne fel a munkám során arra egyből választ is tudok kapni...szóval lényegében nem hallottam semmi újat, de az biztos h nagyon fárasztó volt, bár az elmúlt 3 hónapban kifejlesztettem a képességet, hogy annyira nem tud zavarni most már ha valamit nem értek...:D

ifjúsági házban - ingyen sör ;)

napi termés :D

Marionette Múzeum bejáratánál :)

20.00vacsora, majd esti meditáció, ami annyit takar h énekeltünk beszélgettünk:)
22.00kor pedig tehetségkutató vetélkedő volt amire ki kellett volna találni valamit :D hát nekem ez annyi volt h nem vagyok tehetséges:D bocsi :D majd a fetélkedő után beültünk egy városi pub-ba beszélgettünk, söröztünk.

 2. nap
-7:30-kor keltem...
-8.15kor reggeli volt, alig volt hangom reggel, most ezt az időszakot élem talán, mint minden évben, minden reggel hangtalan vagyok:D bár nem volt fűtés az épületbe (remek volt :D), jó azért annyira nem volt vészes, de egy régi, nagyon régi épületben voltunk, olyan volt mint egy vár vagy h is mondjam, inkább majd képekkel szemléltetném:D
-9ó30-tól előadáson voltam újra, ami majdnem h délig tartott, az elején nagyon koncentráltam de másfél óra alatt lefáradt az agyam, és kb egy óra után ott voltam h mindenhol jár az agyam csak azon nem amiről a nő beszél, persze azt ugye már nem is kellene mondanom, h persze ez mind franciául, mindig minden franciául:D
-Az előadás után Mikulás csizmát csináltunk, mellékesen megjegyezném volt olyan ember és nem fiú aki életében eddig még nem vart :D
-Ebédeztünk
-Városnézés-valami klubbal ismerkedtettek meg velünk, ami nem tudom pontosan h mi miatt van de ha jól sejtem a Tournai-ban élő fiatalok részére van kialakítva, különféle funkciói vannak... a városnézés, amúgy annyit takart, hogy kaptunk egy térképet és különböző helyeket kellett megtalálni, csak szerintem ez ott volt elrontva h nem mi kaptuk akik ideérkeztünk hanem egy embernél volt a térkép, aki belga és gondolom 100x volt már itt és végigfutotta velünk a várost és ebben semmi élvezetes nem volt...igaz h ez egy verseny volt, de akkor is... itt ebben a klubban vacsoráztunk, és végre jó kaját kaptunk :D a többi sem volt rossz de ez vitt mindent pedig semmi extra nem volt lehet azért volt jó :) sima tészta, sima szósszal :) végre nem tömény hús vagy krumpli :D
20-21.00 körül visszaértünk a szállásra, befejeztük a téli csizmát, megtanítottak egy tényleg élvezetes kártyajátékra és elég hamar meg is értettem:D

3. nap

Szokásosan 8.15kor reggeli, majd reggeli meditáció - énekeltünk, egy egy gondolat felolvasása az életről, fontos dolgokról- ezért jó a meditáció mert van egy kis időd gondolkodni mindenről :)
9-11.30-ig Marionette-ket néztünk vagyis Bábszínház múzeumban voltunk

11.30-12.30-ig szabadidő - beültünk egy hangulatos kávézóba és én személy szerint ittam egy finom belga forrócsokit :D
13.00-tól Ebéd
14.00 Véleményírás az elmúlt napokról
15.00 visszaindultam lakótársammal a drága Ellignies-be

Majd valamikor képekkel is szemléltetem de most rohanok, 13.30-tól dolgozom és előtte még enni is akarok, 21.00-ig dolgozom majd utána megyek Brüsszelbe, mert holnap Anglia, és az első vonat tőlünk nem érne reggel hatra Brüsszelbe ezért megszállunk az egyik német lánynál :) Majd vasárnap jövök :D