Kicsit megkésve az eseményekkel, írok pár sort, hogy mi is történt az elmúlt pár hónapban, azóta, hogy Mallorcán nyaraltam márciusban.
Őszintén szólva az elmúlt félévem elég eseménydúsan telt. Az élet véletlen úgy hozta, hogy nagy keresés után, ha jól emlékszem november környékén derült ki, hogy januárban Franciaországba költözök, célirányosan csak Franciaországra fókuszáltam, nagyon szerettem volna mind a kultúra része lenni, mind pedig a nyelvtudásomat fejleszteni. 6 hónap elteltével kijelenthetem, hogy mesés félévet töltöttem a franciáknál és annál is mesésebb élményekkel lettem gazdagabb, kezdve azzal, hogy életem egyik legjobb döntését hoztam meg, azzal, hogy eldöntöttem, hogy fél évre offolom a STRESSZes életvitelemet, amennyire csak tudom....szeretem a kihívásokat, így az alpok ölelésében elhelyezkedő, tóparti kis faluba költöztem Yvoire-ba...egy francia nyelvű francia nyelvtanfolyamon vettem részt, ahol a csapat elég sokszínű volt, amerikaiaktól kezdve, ausztrál, mexikói, német, osztrák csoporttársaim is voltak...és még mindenkinek azt kell, hogy mondjam, hogy ha nem is élete végéig, de merjen lépni és próbálja ki magát ismeretlen környezetben, lépjen ki a komfortzónából, hogy újra és újra friss levegőhöz jusson az ember és újra magába szívja az ismeretlen szépségeit és azt a sok élményt, amelyet az életben már sosem vehetnek el tőle.
Szóval....Mallorcáról visszatérve a franciákhoz, még pár hónapig élvezhettem a francia alpok és a genfi tó adta gyönyöröket....nem mondanám, hogy lazsálhattam az utolsó pár hetekben, május végén francia nyelvvizsgámra készültem, a nyelvvizsgára való készüléssel párhuzamosan pedig már az államvizsga tételeit próbáltam feldolgozni, emellett dolgoztam és próbáltam kiélvezni az utolsó heteimet....Májustól néha éjszakába nyúló tanulások árán napközben tudtam kirándulni és élvezni a környék sokszínűségét. Az utolsó hónapokban egy amerikai lánnyal nagyon jóba lettem és vele kirándultam....megmutattam neki, hogy hol lakom és az ő is az ő kis lakását a hegyekben. Őszintén szólva, szerettem volna az angolt teljesen kiiktatni a mindennapjaimból és életvitelszerűen beleolvadni a franciák mindennapjaiba amennyire csak lehet....ez azonban nem sikerült, mert az amerikai lánnyal körülbelül márciustól csak angolul dumálunk napi szinten....nem baj ez csak, néha úgy érzem már azt sem tudom milyen nyelven szólaljak meg.....a legjobb amikor bécsből repültem vissza Genfbe....itthonról indultam, Győrből Bécsbe vonattal...bécsbe próbáltam összeszedni az összes maradék német nyelvtudásomat, hogy ha már ott vagyok akkor intézzem a jegyvételt ilyesmit németül....reptéren angolul, franciákhoz visszatérve franciául....szóval eléggé meg lett tornáztatva az agyam... :D
....ahogy jó idő lett, minden este bicikliztem és kirándultam, sétáltam, felfedeztem a környéket, a vezetés is a mindennapjaim részévé vált, bár, hogy őszinte legyek a franciák nem valami jó vezetők :D sőőőőőőőőőőt, életveszélyesek.....télen nyáron hajtanak mint egy őrült és sokszor megfordult a fejemben, hogy vajon, hogy kaptak ezek jogosítványt? :D ....a ráadást az adta, hogy imádnak biciklizni és hát, mi lenne még ennél mesésebb mint a tó körül biciklizni biciklis út nélkül, szóval elég nagy fennakadások alakultak ki a biciklisek miatt a szerpentines utakon.....
Beszéljenek a képek
 |
| legcsodálatosabb hely, ahol el tudok vonulni a világ zajai elől |
 |
| lengyel lánnyal Yvoir-ban kirándulunk :) |
 |
| napi bicózás |
 |
| kutyika mindig boldogít |
 |
| tanulás ezerrel |
