2022. október 3., hétfő

Machu Picchu környéke, amit semmiképp ne hagyj ki, ha már ilyen messzire eljutottál - Aguas Calientes - 1. rész

Aguas Calientes 

Machu Picchu sokkal több, mint amiről álmodtunk. Nagyon sokáig szerveztem, amire minden összeállt az utazásunkhoz. Szokták mondani, hogy ne legyenek túl nagy elvárásai az embernek, mert nagyot koppanhat. Nekem ez a hely akkora álom volt, amit nem tudok szavakba önteni. Egyszerűen mindent, de mindent tökéletesre akartam szervezni, hogy semmi problémába ne ütközhessünk. Azt kell mondanom, hogy még az álmaimat is felülmúlta ez a hely. Kezdjük ott, hogy micsoda vonatút. Micsoda kilátással, zenével. Szerintem kevés utazás során volt ennyi boldog könnycsepp a szememben mint itt. Volt, hogy fényes nappal, csak elkezdtem könnyezni, még jó hogy a maszk takart, amennyire takart. 

Ha ide veszed az irányt és tényleg csúcsszuper élményt szeretnél, ahol átélheted a múltat és a jelent is, akkor semmiképpen se hagyd ki Aguas Calientes felfedezését. 

Túrázz és fedezd fel a környéket. 

Mi 3 éjszakát töltöttünk itt. Innem mentünk fel a Machu Picchura, de bejártuk a várost, jókat ettünk-ittünk és 3 gyönyörű vízesést is meglátogattunk a dzsungelen keresztül. Mindent egyénileg mi terveztünk és szerveztünk. 

Beszéljünk egy picit Aguas Calientesről. 

Szerintem nagyon sokan, akik ellátogatnak ide nem is tudják, hogy mennyire csodálatos maga a Machu Picchu környéke. Nagyon szerencsések vagyunk, hiszen számoltunk azzal, hogy a környéket is megnéznénk. Így ahelyett, hogy felrohantunk volna a Machu Picchura majd vissza, meglátogattuk a várost és annak környékén is túráztunk picit. Mivel ez a bejegyzés hihetetlenül hosszú lenne, ha minden programot belevennék, így csak fókuszálok arra, amit a városban láttunk és tapasztaltunk.


Korább bejegyzésemben már meséltem arról, hogy aki a Machu Picchura szeretne eljutni, annak nagy valószínűséggel, főleg ha vonattal érkezik útjába fog esni Aguas Calientes. Erről viszont én is csak akkor hallottam először, amikor elkezdtem szervezni az utunkat. Cuscoból a vonatunk egyenesen ide jött. Itt szálltunk meg 3 éjszakára. Miután megmásztuk a Machu Picchut elkedztük felfedezni a várost is. Ez egy nagyon hangulatos hely sok kisbolttal, étterem, hotelekkel és sok helyi ember él itt. Alapvetően azok élnek ezen az eldugott részén a világnak, akik valamilyen úton módon itt dolgoznak, hiszen más munkalehetőség nagyon nincs, mint a turizmus. 

Megérkeztünk vonattal

Tisztán emlékszem amikor a hangosbemondó bemondta, hogy a következő állomás Aguas Calientes. Néztük a tájat, a folyót és a hegyeket, ami elénk tárult a vonat ablakából. Olyan gyönyörű zöld volt minden és olyan érdekes növényvilág volt, amit eddig csak a filmekben láttam. A folyó vize gyönyörű zöld volt. Vonat szépen lassan belassított és beértünk a peronra. Már a vonatról elkezdtük nézni a folyó menti szállásokat és örömmel gyanítotuk, hogy melyik lesz a miénk. Átmentünk a pályaudvaron, ami kész labirintus volt a helyi árusok portékáival. Konkrétan alig tudtunk kikeveredni a pályaudvarról, mert csak ruhákat, szuveníreket láttunk, de nem láttuk a kivezető utat, nem láttunk sehol olyan jelzést, ami kifelé vezetne. Nagynehezen kijutottunk lementünk a lépcsőn, átmentünk a vágányokon és én teljes mámorba kerültem. Azt kell mondanom, hogy talán ez a kultúrsokk másik véglete, ha egyáltalán létezik ilyen, mert ez az olyan boldog állapot, amikor nem jut az ember szóhoz sem. A tudatom teljesen kitusztult, nyugalomat, boldogságot és biztonságot éreztem. Próbáltam feldolgozni, hogy a dombok túloldalán az a hely van, amiről gyerekkorod óta álmodozom. Olyan mély érzéseim vannak ezzel a hellyel, illetve egész Peruval kapcsolatban, mintha egy örömfelhőben úsztam volna végig. Végiggyalogoltunk a vasút melletti szűk kis utcán. Bal oldalt a vágányok, jobb oldalt pedig éttermek. Persze minden egy csodálatos hegyekkel körbeülelt völgyben van. Szóval nincs olyan hely, ahol ne látnád ezeket a csodás hegyeket körülötted. Haladtunk, haladtunk és ott volt a szállásunk. Becsekkoltunk. Felmentünk a szobánkba és hát az ablakból való kilátás egyszerűen újra megdobbantotta a szívemet. A szobánk egyenesen a folyó és a hegyek mellett volt. Amikor kinéztünk az ablakon elénk tárul az egész völgy, a faluból egy darabka, a folyó pedig ott folyt a lábunk alatt. Láttuk, ahogy a folyók kövein a cicák játszadóznak, vagy ahogy egy kutyus fut, kerget talán egy madarat. A gyerekek pedig a távolban a folyóban játszottak. 

Nem esős időszakban voltunk, ezért a folyóban nem volt túl sok víz.

Ledobtuk a cuccainkat és indultunk enni valami finomat. Az ott töltött négy napunk alatt lett egy kedvenc éttermünk. Szinte mindennap oda tértünk be ebédre vagy épp vacsorára. Utolsó nap olyan kedvesek voltak velünk az ott dolgozók, hogy még ajándék szuvenírt is kaptunk tőlük. Hozzátenném, hogy Peruban töltött 3 hónap alatt, sehol nem ettem ilyen jókat talán, illetve a vendégszeretet, az emberek kedvessége és az, hogy megbízhattunk azokban, akik az utunkba tévedtek, számomra felbecsülhetetlen.

Miért is kulcsfontosságú ez a kis város és mi a története?

A városka a nevét a falutól 800 méterre eső Vilcanota folyó mentél található forrásról kapta. A hely szinte megközelíthetetlen és talán ezért is annyira misztikus.

Én két módot tudok, hogy hogyan lehet eljutni a Machu Picchuhoz. Az egyik, hogy végiggyalogolod a régi inka ösvényt, vagy Cuscoban felszállsz a vonatra, ami elvisz Aguas Calientesbe innen pedig taxival, busszal, vagy gyalog feljutsz a MP-ra.  Körülbelül 110 km-re helyezkedik el Cuscotól, és tudni kell, hogy ez a városka korábban csak egy vasútállomás volt, amíg 1911-ben egy amerikai kutató fel nem fedezte véletlenül Machu Picchut. Egyes leírások és történetek azt mesélik, hogy a kutató többször visszatért ebbee a térségbe és teljesen más romok után kutatott, így amikor megérkeztek teljesen másnak hitték a helyet. Anno amúgy itt lovakkal vagy más teherhordó állatokkal közlekedtek a dzsungelen keresztül. Internetes források szerint manapság körülbelül 5000-en lakják magát Aguas Calientes-t. A városka amúgy 1901-ben hozták létre, de ekkor még csak a vasútállomás létrehozásán dolgozó emberek laktak itt.  A város 1931-ben nyilt meg, amikor a turisták is elkezdtek ideérkezni, hogy felfedezzék az inka romokat. 

A város felfedezésre elég egy fél nap is, hiszen elég pici, de nagyon aranyos utcákat találsz, falfestményeket, rengeteg kisbolt van, ahol tudsz ajándékokat venni, illetve sok étterem és kávézót is találhatsz itt. 

Sok képet találsz itt Aguas Calientesről. Jó szórakozást. 
Ezeken kívül pedig a fél napos programokat, ahova eltúrázhatsz a városon kívül egy két óra vagy akár fél napos programként, azt a következő bejegyzésben folytatom, mert rengeteg képem is van hozzá. 

Jöjjön pár kép a csodás Aguas Calientes-ről:
















Város főterén található emlékmű, emelett van egy kis templom is