Tegnap voltunk Sarah-nál...igazi csajos estét tartottunk jó sok finom enni- innivalóval és filmekkel:) Sarah-t nagyon kedvelem, tipikus kis cuki lány :) sok cuki rózsaszín kis aprósággal:) és tiszta jószív :)

...és igen valahogy mindig német társaságba csöppenek...Párizsban is...Sarah-nál is :) szóval hát tanulom a németet is újra ...és jókat nevetnek ha közbeszólok valamit németül:D
...nem könnyű három-négy nyelvre odafigyelni...

A héten először éreztem azt h elfáradtam picit...most ha így belegondolok, hogy majdnem két hónapot végigcsináltam úgy h nem értettem egy szót sem azért kemény :D
nehéz belegondolni h h bírtam ki :) de élek és napról napra egyre több mindent tudok, és hát mindenki segítőkész a munkahelyen is...és igazán örülök, hogy nekivágtam ennek az egy évnek...
örülök, hogy itt lehetek...végülis mindig is ez volt az álmom, hogy megtapasztaljam, hogyan lehet egy nyelvet elsajátítani a nulláról :) és élvezem h minden szóért magamnak kell megküzdeni és igaz h nehéz de nagyon jó érzés megélni a lépcsőfokokat és érezni h napról napra egyre több szó van a fejemben:D
néha azon kapom magamat h sétálok haza munkahelyemről és francia szavak kavarognak a fejemben...
Hétfőn az igazgató megdícsérte a franciámat :) ez nagyon jól esett, még ha tele is volt hibával akkor is megértette és legalább már magam tudtam beszélni vele...Napról napra egyre több emberrel tudok beszélgetni...ez még nagyon kevés de fejlődés :)

Igen és kedden rátaláltam a kedvenc betegemre :D ott lakik ahol én dolgozom de ez mellékes...kedden L'agora-ban dolgoztam Carolinnal a bőrműhelyben és ebédelni indultam...
esett az eső tehát esernyővel közlekedtem...
majd az egyik kapualjból rámrontott az egyik beteg és nekiesett az esernyőmnek:D én meg megijedtem h hát ez meg mit akar...
megfogta az esernyő nyelét a kezemnél én meg egyből ugye a védekezési öszöntön :D csak annyit mondtam h ne és visszaszereztem az esernyőmet:D aztán szegényem csak be akart kéreckedni az esernyőm alá :D
de a vicc az h eddig úgy kommunikált csak velem h ütögette a kezem...semmi vészes csak kb h menjek odébb... aztán belekarolt a kezembe és jött velem az ebédlőbe :D
annyira csípem igaz h a kommunikációja annyi, hogy autó  és partibusz...bár lehet a héten azért mondogatta mindig ezt mert a szülei jöttek érte pénteken...
annyira kis vicces emberke:D csütörtökön egy műhelyben voltam vele vagyis ilyen iker terem volt :D és egész reggel a partibuszt beszélte meg az autót és rajzoltam neki egy autót és olyan boldog lett:D
napról napra egyre jobb fejek velem a betegek is...aztán az otthonban van xbox...billiárd....meg amit akarsz:D sosem unatkozunk...pénteken egy olyan tévéműsort néztünk h tényleg sírtam a nevetéstől :)
csütörtökön éreztem igazán h befogadtak a munkatársak is...amúgy aki nem volt ilyen helyzetbe szerintem el sem tudja képzelni, hogy mi ez...ez az egész év egy nagy küzdés...
küzdés a nyelvért és mindenért...furcsa úgy egy társasághoz tartozni h nem beszélgetsz a többiekkel a nyelvi gátak miatt...jó napról napra egyre jobb...és ők már megszokták az ilyet...de nagyon furi...
főleg nekem aki imád beszél...és sokszor jobb ha hallgatok...mert ha végigpörgetem a fejembe a szerény francia tudásom szavait...jobban jövök ki ha nem is kezdem el mondani néha a mondanivalómat :D:S

Lakótársammal változatlanul viharos a kapcsolatunk...néha jobb,néha rosszabb...néha nagyon nehéz elviselni...de lehet csinálok egy kollekciót a kajamaradékairól ami általában reggel vár vagy munka után az asztalon:D
hát nem tudom kinek mi a normális...én nem fogok utánna takarítani az fix...csak hát ketten lakunk itt és nem ő egyedül...a másik meg az h kb minden nap késik a munkahelyéről egy órát...de min fél órát és ha szívatni akarják az mind rám is kihatással lesz...
de most én azért nem fogok késni a munkahelyemről h jobb fej legyek a szemébe...csak elég gáz h mindennap egyedül ballagok munkahelyre és utána tőlem kérdezik h lakótársam hol van...
a lakásban való közlekedési stílusát meg nem is tudom h nevezzem:D nem tud csendben mászkálni...nem tudom az ajtókat miért kell csapkodni...
azt hallottam h a németek reggelente morcosak...hát nem tudom a másik német lány Brüsszelbe reggel nem volt morcos, igen is barátságos volt...

Az utóbbi két napban nagyon is megfogalmazódott bennem, hogy manapság az egyetlen jó dolog az itt létben a munkahelyem...Talán nem is nevezném munkahelynek...mivel örömmel megyek...azt csinálom amit szeretek és azokkal vagyok akikkel szeretek foglalkozni...
a kollégák meg igazán jó fejek :) nagyon sokat nevetünk :)
Lényegében én is nevelő vagyok:) meg a konyhába tevékenykedek :) pénteken a gyümölcssaláta készítése közben jött a beteg aki állandóan bombáz a buta kérdéseivel :D az a beteg akit én csak "Némó" szindrómás betegnek hívok...mert a Némóban volt egy hal aki mindent elfelejtett...na megint jött és kérdezi a tipikus kérdéseit...és tudni kell h ez a beteg állandóan cigizik...
és a kollégáktól meg tőlem kérhet cigit.de én általában tovább küldöm egy másik kollégához...általában 2-3-4en dolgozunk egy időben...jah és...
meg van h egy nap mennyit cigizhet...és jött hozzám és tőlem akart kérni cigit...én meg elküldtem fogat mosni...mert a sok cigitől olyan büdös a szája állandóan h kész :D
aztán mosolygott és kiment:D hát nem vagyok benn biztos h elment fogat mosni de utána nem volt olyan nagyon büdös :D
Röviden a hetemről ... :) 

PÁRIZS

NA SZÓVAL...

Minden hónapban kétszer megyünk a munkahelytől Párizsba...pénteken visszük a betegeket haza...vasárnap du-án meg hozzuk őket vissza Ellignies-be ahol jelenleg is lakom és ahol a munkahely is van...a helyes szó ezekre az emberekre talán nem is az h betegek, hanem olyan emberek akiket a társadalom nem tudna befogadni...nem tudnák megállni a helyüket a normális életben...nem tudnának beilleszkedni a társadalmi életbe...
2. alkalommal vittük őket haza és igazán csak most értettem meg h ez több annál minthogy hazamennek, kirándulnak...amikor látom a szülők arcát, ahogy meglátják a gyereküket egy hónap vagy több hónap távollét után abban minden benne van...talán a legnehezebb dolog volt az életükben meghozni ezt a döntést, hogy a gyereküket beadják egy intézetbe...de ez a legjobb dolog amit tehettek velük...mert itt tényleg mindent megkapnak...mindent...szó szerint mindent...és majdnem hogy teljes életet élnek az intézmény keretein belül...teljes értékű emberként kezelik őket...és semmiben sem szorulnak háttérbe...mindenki megmutathatja miben jó...és ha csak puszikat küld egész nap vagy próbál tangózni az sem baj :) jót nevetünk rajt és ennyi az egész :)

Párizs 2011.10.21-23
ÉLETEM EGYIK LEGSZEBB HÉTVÉGÉJE 

Pénteken 17h tájban megérkeztünk Párizsba...Saint Denis nevű állomásnál nagy töprengés után végre sikerült megvenni egy normális jegyet...3.50 euro volt...és érdekes én ezt eddig nem is tudtam h Párizs zónákra van osztva...mi 1-3. zónába vettük a jegyünket mert ott használtuk a metrót... aztán olyan 19 óra tájban meg is érkeztünk a német lány szállására...de vettünk még előtte jó pár doboz pizzát és francia bort :D

Öten voltunk összesen és az a poén az öt emberből én voltam egyedül magyar a többiek németek voltak...hát mit mondjak...volt ám keveredés...mert valamikor el akarták magyarázni h miről beszélgettek én meg nem értettem h miért akarják magyarázni mivel értettem h miről beszéltek:D és néha tök megkeveredtem már h mikor milyen nyelven beszélnek körülöttem :D de mondjuk nem csak én :)

Na aztán a pizzázás borozás után belevetettük magunkat a párizsi éjszakában:D Stefi a német lány talált egy jó kis helyet...ami úgy indult h ingyenes...de kiderült h 10 euro...na szép:D gondoltam magamba 10 euro-ért remélem garantált a jó hangulat :D amúgy jó kis hely volt...de nekem még most is nagyon furi h itt mennyi féle fajta ember van :D kínai...marokkói...arab.fekete. meg amit akarsz...az estében a szoomorú dolog az volt h a német lánynak Stefinek ellopták a kabátját...amit az egyik német fiú sajnálhatott a legjobban...mivel ő meg odaadta a kabátját a lánynak h ne fázzon meg....szombat reggel 7re hazaértünk:D du-án 3ig aludtunk majd kezdődött a következő nap egy igazi párizsi kávéval :D majd Párizs centrum...Notre-Dam...majd összevissza barangolás után Eiffel torony :P

Annyira gyönyörű Párizs centruma...amikor az első pár lépést tettük az utcán azt mondta "én itt akarok élni" de szó mi szó...pár napra nagyon jó, hangulatos, csodaszép és imádni való :D de nem szeretnék ilyen nagy városban lakni:) és igen...láthat az ember akármennyi fényképet...semmi sem tükrözi a valósát :) amikor az Eiffel torony alatt álltam elállt a szavam, annyira csodálatos...leírhatatlan...nem lehet megfogalmazni h mit éreztem...
A párizsi körséta után visszamentünk Stefihez pizzáztunk borozgattunk filmeztünk :)
Olyan nagyon hamar elment ez a három nap...
Ma már újra itthon...bár ez sem volt zökkenőmentes...Steffitől visszafele a metron majdnem az ölembe ültek :D akkor nem jó helyen szálltunk le mert két Saint Denis nevű megálló van... így tehettünk egy körsétát de időben odaértünk a buszhoz és még a football stadiont is láttuk :P
...na de megyek aludni mert sok volt ez a három nap...ma du-án meg munka :)

 JAJJ...ÉS VÉGRE VAN IGAZI EREDETI KIS HERCEG könyvem PÁRIZSBÓL :D :D

Irány Párizs :D

Holnap Párizs. Holnap Párizs !!! :D el sem hiszem :D végre három nap Párizs :D már nagyon izgatott vagyok :D
ugye minden hónapban megyünk kétszer Párizsba mert a betegek többsége Franciaországból való...pénteken visszük őket vasárnap pedig megyünk értük...és ha meg tudjuk oldani a szállást akkor maradhatunk Párizsban mi is...és az egyik német önkéntesnél tudunk aludni így egész hétvégén ott dekkolhatunk :D Juppijé :D

Amúgy ma megvillogtattam a francia szerény tudásomat és olyan jó mert mindent megértettek :D jövőhéten elkezdhetem varrni magamnak a saját kis táskámat a műhelyemben....jaaah és voltunk ma végre uszodában...nem rég értünk haza...hát mit mondjak:D lehet olcsó volt de nem egy pápai színvonalúban voltunk...pedig a pápai sem egy 10 csillagos :D ez meg jó h nem nyitott tetős volt:D tiszta üveg...még jó h az öltöző falai nem üvegből voltak...jó kis városban voltunk Leuze-ben de azért kb minden meglepetés volt ezzel kapcsolatban :D

Szervusz Szerda! Te legjobb nap :D
Fél 6kor keltem, 6 után mentem dolgozni a Vert Marais-ba, ahol mostantól dolgozom...az otthon amit választottam...amire mentem addigra már a betegek reggeliztek:D csak járkáltam körbe körbe és mosolyogtam szépeket:D próbáltam kommunikálni...amúgy nagyon jó, mert manapság teljesen el tudom játszani h mindent értek és még válaszolni is tudok :D és amúgy nagyobb sikerélmény esküszöm a körülöttem lévőknek ha megértik amit akarok mondani franciául és ha egyáltalán megszólalok franciául, mint nekem...
A mai nap vicces volt...ma Santallal dolgoztam együtt a varrodás műhelyben és a betegek mindig próbálkoznak beszélgetni velem...de ma igazán megértettem nem csak részeket belőle és válaszoltam is :D Santal meg épp jött be és teljes meglepődöttséggel nézett h megértettem a dolgokat :D igen ez nagy szó :D de egyre jobban élvezem az itt létet így h kezdem érteni a dolgokat...
ebéd után vége volt a munkaidőmnek...hazajöttem lefeküdtem aludni, mert tudtam h lakótársamhoz jön egy német emberke akivel zenélnek:D vagyis próbálkoznak...és ha ők zenélnek én nem tudok aludni mert olyan hangosak...szóval kihasználva az időt egy jót szunyókáltam...majd fél5fele felkeltem mert úgy volt h megyünk 5után úszni...de amikor kiosontam a fürdőszobába hallok egy hangot lentről, és engem szólított...azt sem tudtam még hol hol vagyok mivel abban a percben keltem fel és az igazgató várt az alsó szinten:D hirtelen azt sem tudtam mivan mit mond...félig aludtam még...erre kiderült h a tanár ma jön hozzám...és tegnap beteg volt azért nem jött...na szép ennyit az úszásról:D de végül is sebaj...kaptam egy klassz francia tanító könyvet :D
ja és ma hivatalosan is belga lakos lettem vagy mi :D

Sarah-nál Monstól fél órára

Tegnap meglátogattuk az egyik önkéntes társunkat Sarah-t...Mons-tól fél órára lakik...ő öregekkel foglalkozik egy nagy várhoz hasonlító épületben...belülről mondjuk inkább kicsi korház...de a szobája lakása, nagyon kis otthonos...tipikus Sarah :D kis cuki szöszi szoba...rózsaszín kis cuki dolgokkal :D nem csalódtam :) aranyos lakás, mint a lány :) este tettünk egy sétát...->

Séta után elmentünk pizzát enni :D hát ennyi 10 euró...dúrva :D bár nagyon finom pizza volt de azért 3000 ft-ért enni egy pizzát :D sebaj egyszer élünk :D este kicsi icci...fénykép nézegetés...filmnézés...

Ma pedig meglátogattuk a legendás szerencsét hozó majmot:) elvileg ha hozzáérsz valóra válik amire gondolsz:D szegényhez annyiszor hozzáértek már h elkopott a feje... és elég búbánatos szegényem :D

  Aztán miután visszaértünk Monsból Sarah-hoz átsétáltunk Franciaországba...és 200 m híján ott is voltunk :D ...majd Sarah-tól hazafele majdnem hogy eltévedtünk egy hídlezárás miatt...hát kicsit sem volt kellemes mivel kivilágítatlan kósza utakon keresztül mászkáltunk :D reakció erre...-"mint a horrorfilmekben"-jajj ne is mondj ilyet:D hangosítsuk inkább fel a rádiót :D " -remek
Szerencsésen hazaértünk...megettük a tegnapra kapott halat...mert ugye minden szerdán írnunk kell egy listát a munkahelyem konyhájának h mit szeretnénk a hétre...szerdán leadjuk a listát...péntekre megkapjuk.és ha kérünk kapunk hétvégére is valami meleg kaját...

Holnap végre kiválaszthatom a helyet ahol dolgozni szeretnék...már nagyon jó lesz ott kezdeni a munkát :) imádom az ott élő betegeket:D az összes annyira jó fej és vicces...van egy beteg aki állandóan kalapban mászkál...lehet h róla már meséltem...amikor Párizsba mentünk kb 10 percen keresztül csak az ő kalapját kerestük és a végén kiderült h addig rakosgatta amíg belerakta egy másik beteg táskájába :D ritmus érzéke az nincs...vicces amikor tangózni próbál :D és ha elcsóróm a kalapját néz rám értelmesen és valamit magyaráz kedvesen amit persze nem értek...jut eszembe...mennem kéne pár francia mondatot írni gyakorlásképpen...mert holnap az igazgató "bácsinak" jó lenne magamtól elmagyarázni h hol szeretnék dolgozni...meg ugye kedden jön a "tanár" aki csak egy sima belga-francia ember :D szóval érdekes óráknak nézek elébe...első órán fél óra csak azzal ment el h h kéne tanulni:D hát ő a tanár könyörgöm :D mondja meg ő :D

...a másik dolog h lassan lakótársam gondolom majd jönni akar fürdeni...mert ugyebár még mindig nincs internetünk a lakásban szóval a fürdőszobából írok még mindig :D de azért már haladás h nem a wc lágy öléből , hanem a fürdőkád mellől :D

Párizsról meg majd bővebben mesélek a héten :) pénteken pedig remélhetőleg irány Párizs két éjszakára ;) jupiijé :D

Ma egy hosszú napom volt :D 8 kor keltem megreggeliztem...9kor kezdődött egy jubileumi fesztivál az intézetben:D hát mi mondjak :D nem magyarul nem németül nem angolul hanem franciául volt :D de amúgy nagyon élveztem:D sok vicces ember:) a belgák egyet tudnak de azt nagyon ...boldogok lenni... és vidámságot csinálni...azokat ünnepeltük akik 20, 30 éve dolgoznak vagy élnek az intézetben :)

Elgondolkodtató...valakinek szinte az egész élete benn van ebben a munkában ebben az intézetben...akkora összetartás van amit én még sosem tapasztaltam :)
Ezt a helyet nem úgy kell elképzelni h csomó őrült futkos össze vissza...van olyan beteg akinek jogsija van és ő fuvarozza az árukat amiket az intézet készít...pl az almaleveket...Az a baj h Magyarországon a köztudatban az van, hogy, aki fogyi az fogyi...hülye...és nem mondják azt h ennek fokozatai...Itt minden ember egy egyéniség :) valaki jól rajzol...valaki jól fest...valakinek a kézügyessége jó...valakinek a zenei készsége...mindneki másban jó :) valaki nagyon jól tud táncolni vagy csak viccesen ;)

Hiába fárasztó egy nap, hiába értek nagyon keveset, úgy érzem minden nap egy ajándék...és azzal h felkelek és bemegyek dolgozni a boldogságot szívom magamba :)

2011.10.10-12

Brüsszel - EVS találkozó,
ami annyit takar h az összes  Belgiumban tartózkodó önkéntes egy helyre összegyűlik:) persze az egész konferencia francia...de ezt nem is kell mondani :D

Lényeg...
megkaptuk a legmenőbb szobát:D majom szoba :D
első nap megláttam egy egeret a konyhában...gondoltam én jajj de aranyos...aztán kiderült h van egy szobánkban is mivel evett a kajámból D: egy egérnyi rágás hiányzott a szenyámból:D remek:D igy aznap este csak nassoltam:D este-éjjel sörözés...majd a szálláson nass :D

másnap végigültem egy francia politikai előadást ... Belgiumról:D és amikor már azt hittem a sok játék beszélgetés ismerkedés és minden fárasztó dolog után h nem lehet rosszabb:D amikor felértünk az emeletre ott volt a WC a szobánk előtt :D:D:D
du-án elmentünk egy sörmúzeumba...majd ittunk egy sört a városba...majd megvacsoráztunk egy török étteremben ...este pedig szabad program:D hát mit mondjak az esti szabad programon megünnepeltük a névnapomat :D találtunk egy jó kis helyet és a EVS szervezők és az önkéntesek mulattak :D

Másnap építeni kellett egy fél hidat és nekem meg kellett figyelni :D na itt elszállt az agyam...értettem én h mit magyaráztak nekem angolul...világosan értettem...csak azt nem tudtam felfogni ép ésszel h nekem azt miért kell megfigyelnem:D dedó :D

..de összességében megismerkedtem egy csomó új emberrel, jókat ettünk, mulattunk :D szóval minden szép és jó volt :D

Az utolsó nap ki kellett tölteni egy papírt és rá kellett írnom azt is h mi nem tetszett a találkozóban:D háát az egér a szobánkban :D:D

2011.09.17.-18

Namur- Zene Fesztivál :D

Az egyik önkéntes 20 percre lakik Namurtól és meghívott magához bennünket vendégségbe egy hétvégére...épp azon a hétvégén volt zenei fesztivál és nagyon jó volt...rock and roll...sör...de az eső elmosta:D köszönjük Belgium:D mi így szeretünk :D taxival kellett visszamennünk a szállásunkra mert persze az utolsó hajnali kettőkor menő vonatot lekéstük :S


2011.10.01- Brüsszel - du-án szeminárium - du-án sörözés :D este brüsszeli éjszaka :D

Music Instrumental Museum

Augusztus 31.

...és igen...Elérkezett a nap...végigjártam utoljára a megszokott világom utcáit...becsomagoltam az életem mindennapjait a kis bőröndömbe...Hihetetlen...szinte az egész kis világomat cipelem egyetlen kis bőröndbe...

Szeptember 1.

Délután 5 óra után megérkeztem a másik 3 magyar önkéntessel Charleroi-ba ahol Diane várt bennünket akivel Berekfürdőn volt az interjúm :D  Hááát mit mondhatnék? :D Ez már nem a Jó Öreg Magyarország :D Itt már csak egy kis pötty vagyok a nagyvilágban...én sem ismerek semmit, senkit és engem sem ismer senki, semmi...Diane-tól megkaptuk a go pass bérletünket és kisebb útbaigazítást, (Go pass bérlet annyit takar, h aki 26 éven aluli az 5 euróból beutazhatja az egész országot, ez egy 10 alkalmas bérlet, 50 euró)
Charleroi-ban egy éjszakát töltöttünk a magyar lány munkahelyén...ami már alapból viccesen indult :D Diane elvitt bennünket a szálláshelyre...és ott átadott bennünket jó pár francia embernek:D na innentől én csak nevettem:D szerencsétlen srác aki megmutatta nekünk a helyet már nem tudtam h sajnáljam:D egy szót nem értettünk abból amit mondott :D jó hát megmutatta a helyet az addig oké... de amire elmagyaráztuk mutogattuk szótáraztuk h adjon már nekem egy matracot mert nem akarok a földön aludni ...addig bejártuk a fürdőszobát mindent , mert azt hitte h fürdeni akarok:D nem tudom h jött a matracból ki az h én keresem a fürdőszobát:D na nagy nehezen megszültük h matracra lenne szükségem utána ÉHES is vagyok ám:D
na annyi kaját kaptunk h az már fájt :D
Másnap időben felkeltem a konyhában persze egy francia néni pakolgatott, aki tudott pár szót angolul és kiderült h a szemináriumra nem visznek bennünket kocsival hanem nekünk kell megoldani :D Remek...második nap egyből a mély víz :D

szeptember 2.

Szerencsésen megérkeztünk Gerdával Binche-be a szeminárium helyére...nagyon szép hely :) megismerkedtünk a többi másik önkéntessel. van norvég.svéd.lengyel.orosz.olasz.német önkéntes.remélem nem hagytam ki senkit ...19-en vagyunk összesen Belgiumban, Brüsszeltől délre szétszórva mindenfele:D szóval örülök ha egy hónapban egyszer hallok magyar hangot :D a szeminárium alatt rájöttem h a belgák tudnak élni...lehet fiatal vagy idős. reggel este vagy délbe...a sör itt sör :D a nevetés itt nevetés :D
FINOMAT ESZNEK, SOKAT KÁVÉZNAK,
A SÖR AZ SÖR :D:D:D:D

szeptember 5.

Megérkeztem a lakótársammal Marisával Ellignies-be ahol jelenleg is lakom és ahol egy évig fogok lakni...saját kis kuckó kettőnknek...nagyon szép lakás...
körbenéztünk majd mentünk is a munkahelyre ahol az igazgató fogadott bennünket és körbe is vezetett a munkahelyen...

Munkám: 


Szellemileg fogyatékos emberekkel foglalkozom kézműves kreatív műhelyekben :)
...igen lehet furcsán hangzik, amikro Magyarországon elém rakták a választási lehetőségeket egyet mondtam magamban...csak fogyatékos emberekkel ne kelljen foglalkoznom...és most azt mondom h ez a legjobb munka amit Diane talált nekem...imádom a munkámat:) amikor dolgozom folyton boldognak érzem magam...az összes gondozott egy egyéniség:) és az összes kolléga is az ...az fix :D

Amúgy érdekes az első két hétben nem tudtam megmondani pár embernél h ő most kolléga vagy gondozott mert annyira normális betegek is vannak h simán el lehet vele beszélgetni kb úgy néz ki mint egy normális ember senki nem mondaná meg róla első ránézésre h ő most beteg vagy kolléga...

Aztán az első pár héten ki kellett próbálnom az összes műhelyt és az összes otthont...az egyik munkahely a központ 5 perc sétálva a másik fél óra biciklivel. két hétig a központban voltam és két hétig a kert részben...
Négy hét után választottam két műhelyt. a bőrműhelyt ahol csodaszép táskákat csinálunk és egyéb bőrdolgokat...és egy varrodás műhelyt ahol megtanultam kötni és csomó érdekes dolgot csinálunk ruhából...
A bőrműhelyben Carolinnal dolgozom akivel már elég jól meg tudom magam értetni franciául...

A munkahelyemen kb 2-3 ember beszél angolul szóval aktívan tanulom a franciát...
Két otthon között vacillálok jelenleg h melyiket válasszam még most sem tudom...így fél évig az egyik helyen fél évig a másik helyen leszek eddig úgy néz ki...hétfőn pénteken du-án otthonban dolgozok, ami annyit takar, mennem kell a betegekhez, akiknek kaját kell készíteni...ott lenni velük beszélgetni...filmet nézni...van billiárd...csomó játék...olyan dolgokat találhatok ki ami szerintem fejleszti őket...vagy ami szórakoztatja őket...

Igen...
Iskolába járok...
Az élet iskolájába...