látogatóm érkezett :) -- - - - ->hazaút

December 12-18-ig Jánosom meglátogatott majd 18-án együtt repültünk magyar földre :)

Most picit itthon, nem írhatom azt h végre pihenés, mert van itthon is elég programom szerencsére, de nagyon jó egy picit átadni az irányítást az itthoniaknak...és hihetetlen, ha valaki egy évvel ezelőtt azt mondja nekem, hogy franciául fogsz tanulni, és h Belgiumban fogsz élni...majd hazajössz és különböző módon fogod fejtegetni a magyar kiírások jelentését ...kinevetem:D és kinevetem magamat is... hihetetlen érzés :D végre értek minden egyes betűt és értek mindegy egyes szót a buszon:D jó máskor ezt szóra sem méltatnám mert átlagos lenne...
A másik dolog, akármikor indulok itthonról valahova állandóan az esernyő felé nyúlok...nem tudom ki mennyit tud a belga időjárásról, de esőben nem szenved hiányt :Daz első napjaimban itthon...állandóan volt bennem valami feszélyezettség amikor valaki szólt hozzám...állandóan úgy éreztem belülről h készenlétben kell lennem egy másik nyelven való megszólalásra...furi lehet ezeket megérteni, ha valaki nem élt kinn hosszabb távon, vagy lehet ez csak azért van nálam így mert én totálisan, általam nem tanult nyelvterületre kerültem...

A repülés szerencsére problémamentesen lezajlott...bár, ha jól emlékszem 40 perces késéssel indult, ami nem is lenne vészes, ha vonatról vagy buszról lenne szó, de repülésnél ott kell lenni legalább a gép indulása előtt 2 órával...mi már ott voltunk a reptéren 15.00, mert úgy ment buszunk, majd 15.30 körül becsekkoltunk, feladtam a csomagomat, ellenőrizték a papírjaimat és itt is van egy jó sztorim...ami után megkaptam a beszállókártyámat, és mentem a következő kapuhoz köszöntem h Bonjour...le ellenőrizték a papírjaimat majd a muki úgy köszönt el tőlem h: Have a nice trip! - én meg erre mondom Janinak, hogy nem lehet igaz, hogy már a Bonjour-ból kiszúrják azt h én nem vagyok igazi francia-belga :D hihetetlen :D aztán megvolt az átvilágítás, a szokásos stresszelésem miatt becsipogtam és át is matattak szerencsére egy nő :D de istenem olyannal idegesített az ellenőr miközben vettem le az órámat övemet, hogy fordítsam meg a laptopomat nyissam ki és még az sem volt mindegy hogy fordítom és h rakom bele abba a műanyag ládikába, ami megy majd az átvilágításra:D szóval gyűrű nyaklánc rajtam maradt ...upsz :$

várakozás a reptéren

Anyáék vártak Pesten a reptéren, és miután megtaláltam a bőröndömet és kiléptem a csomagfelvevő helyről olyan volt mint a filmekben...rengetek ember, kisgyerek várta a családját haza...és az a sok várakozó, izgatott tekintet ...:D

Ennyit mára, mert csak jár a szám, és igen jár azóta amióta hazajöttem, le sem lehet lőni :D és igen ha hiszitek ha nem megtanultam csendben maradni :D na de reszkess Belgium, mert január 5-én érkezem és innentől nem lesz csendes békességed ;D :D:D

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet mindenkinek :)

internet hozzáférés :D:D

Párizs :)

Szokásos "return Paris" , pénteken visszük a betegeket, vasárnap pedig hozzuk, de most azzal a kivétellel, hogy megint meg tudtunk szállni és így megint három nap Párizs...igazság szerint már rég volt ennyire élményekkel teli hétvégém...kezdődött azzal, hogy megérkeztünk Párizsba rá egy órára megvettük a karácsonyi "ajándékunkat" Párizs részére ami egy 25 euros büntetés volt...de még igy is olcsón megúsztuk mert turisták avgyunk és "nem tudtuk, hogy milyen jegyet kell venni" :D
Szóval jah, ilyen a balszerencse, múltkor végigblicceltük a pénteki napot, most nem volt ilyen szerencsénk, mert razzia volt...ennyi ellenőrt még életemben nem láttam...
aztán szombat reggel ébresztettem a német bandát vagyis a két német leányzót, mert én nem aludni mentem Párizsba, hanem mert mindent látni akarok :D

A városnézést 9 óra után kezdtük, a metrózás nagyon sok időt elvett az időnkből, kb egész Párizs egy nagy metróhálózat, ilyet még életemben nem láttam, tapasztaltam, kb percenként jönnek mennek a metrók, amint odaérünk az egyik állomáshoz máris jön egy metro, annyi kijárat meg irányjelzés van h az valami hihetetlen...a metrózással meg egy apró kitérővel, vagyis hát elnéztük az egyik kijárót, de egy nagyon szép helyre bukkantunk, ami kb az legeslegbelsőbb része Párizsnak, a legeslegelső párizsi sarokra bukkantunk, szóval nem volt gond, így érkeztünk az Eiffel toronyhoz 11 körül, majd fél óra sorba állás után, meg is másztuk...mindenkinek ajánlom, ha egyszer eljut az Eiffel toronyhoz gyalogoljon fel, és ne liftezzen, mert lehet h a lift kényelmesebb, de ha gyalog megy minden egyes rezdülését, "porcikáját" érezheti, tapasztalhatja a toronynak...és hihetetlen érzés, egész párizs a lábaim előtt, alatt hevert...leírhatatlan, szavakkal nem lehet megfogalmazni...körülbelül egy órakor végeztünk is, majd tettünk egy sétát a torony mögött lévő parkban...

Ittunk egy kávét, és nem tudom, hogy csinálom, hogy az összes francia és belga mindig engem talál meg :D mintha rám lenne írva h odavalósi vagyok vagy nem tudom de mindig hozzám jönnek kérdésekkel, meg kérésekkel, padon ülve kávézva egy középkorú férfi kért meg, hogy készítsek róla képet az Eiffel toronnyal a háttérben....majd pár szuvenír beszerzése után tovább haladtunk a diadalívhez, ahol várt ránk egy magyar és egy francia önkéntes....
Megkerestük a legközelebbi metróállomást, ami jó a terveink folytatásához, és most jött az az érzés, amit remélem és kívánom mindenkinek h egyszer az életében meg fog tapasztalni...álltam a metron, és az üveges ajtón keresztül megpillantottam az eiffel tornyot, a lábaim a Szajna hevert, és mellettem megszólalt a tipikus párizsi muzsika...harmonika...ez az a tipikus párizsi feeling, ami úgy magával ragadott...azt a hangulatot amit kiváltott belőlem, az életben sosem fogom elfelejteni, ha végignézek a metron az emberek boldogok, és nem esik nehezükre jó hangulatot csinálni a metron vagy a metroállomáson, az emberek nyitottak és kedvesek...
Ezután megérkeztünk a diadalívhez, ahol találkoztunk egy magyar és egy francia önkéntessel, akik velünk tartottak és együtt néztük meg a kilátást a diadalív tetejéről, majd folytattuk a kirándulásunkat Le Louvre-hoz, de előtte megtekintettük a Concore parkot...
Számomra aznap a Louvre volt a minden...annyira megakartam nézni sötétben és igen csodaszép volt...leírhatatlan...sajnos zárás előtt 6 perccel értünk oda szóval csak a hatalmas csarnokába tudtunk bemenni...Mona Lisa-t, Napóleon III apartement nem tudtuk megtekinteni...de majd legközelebb...ezután tettünk egy éjszakai sétát a Szajna parton...sétáltunk...üldögéltünk...és az egyik szajna parti híd felett megpillantottuk az Eiffel torony karácsonyi megvilágítását....csodálatos érzés arra gondolni, hogy Párizsban, Szajna parton ücsörgök és magamba szívom párizs minden rezdülését :D
Na ennyit mára :)) ma már szerda van és puszilok mindenkit a valóságból :D

Néha a jóból is megárt a sok...vagy mégsem?:D

Igazság szerint mindig történik velem valami, és ezzel nincs is gond, mert legalább nem unatkozom... a probléma ott kezdődik, hogy még mindig a fürdőszobából jelentkezem és hogy nap végére állandóan olyan fáradt vagyok h ide már végképp nincs erőm írni...és őszintén a fürdőszobából nem annyira feelinges irogatni :D pedig utána ha visszaolvasom nekem is nagyon jó visszaemlékezni...de ez csak akkor jó ha frissen írok, mert akkor még friss az élmény.... Ma 13ó30-tól dolgoztam, de ma igazán fáradt voltam, tegnap este 7kor értem haza egy kisebb túráról a betegekkel, ami Brugge-ben volt, igen az imádott Brugge-ömben :D most sem csalódtam benne, bár a fogyikkal azért annyira nem volt kényelmes a kirándulás mert mindig figyelni kellett rájuk :)) amúgy a flamand részen általában már majdnem mindenfele beszélnek angolul, ezért néha megy is a fejemben a keveredés, hogy melyik nyelven szólaljak meg...ezt amúgy kívülállóként biztos nehéz megérteni, hogy miért nehéz megszólalnom angolul...magam sem tudom...heteken keresztül franciául beszélek...vagyis próbálok beszélgetni...és utána nagyon furcsa megszólalni angolul...magam sem értem miért....talán majd idővel belerázkódom ebbe a sok nyelvbe...mert ugye havonta egyszer vagy kétszer meg német társaságban csücsölök:D szóval megy itt a keveredés ezerrel:D de úgy érzem ez mind csak a hasznomra válik...

...de összességében tegnap nagyon jól éreztem magam...a művészeti kiállítás után bejártuk a várost...a fogyik vásárolhattak maguknak amit akartak...gondolom volt egy bizonyos limit...amúgy úgy mászkálhattak körülöttünk mint a normális emberek és úgy mászkáltak a kiállításon is...normális ruhában... kb meg sem lehetne mondani h ők fogyik...egy két emberke volt akin azért látszik...mert pl autista...

Nemrég értem haza munkából és du-án igencsak összeszorult a szívem a kedvenc betegemen...és rájöttem h igen azért mondogatja mindig azt h auto, busz, partibusz, mert éjjel nappal a szüleit várja...és amikor reggel keltem és az az első szava az, hogy autó...ez mind azért van...minden héten pénteken a szülei jönnek érte és a hétvégét otthon tölti...és már órákkal az érkezésük előtt ott szobrozik az ablak előtt...bár ez mindennapos...de péntekenként mondogatja is h papa, mama, autó és amikor megérkeztek a szülei...hát az leírhatatlan...úgy örült...egyből ment a kis cipőjéért...kabát ...gyorsan összekészült és rohant is az autóhoz :D

A holnap találkozóm úgy tűnik elmarad a magyar amerikai párossal, mert a munkatársam estig dolgozik, és az még okés h vele elmennék Mons-ba de visszafele nem tudnék jönni... szóval erről ennyit...meg amúgy is jó lesz egy kicsit pihenni mostanában túl sok volt a jövés menésből...szóval most vásárolni sem megyek Sarah-val, Charleroi-ba se megyek a magyar lányhoz, bár az meg azért nem megoldható, mert nem tudok eljutni meg vissza a vasútállomáshoz, biciklivel meg nem akarok menni, mert nem akarok megbetegedni...jelen állás szerint nem tudom h holnap Peter és a barátnője jönnek-e hozzánk...mert kedves lakótársam beszélt vele valamit és el is küldték nekem...de nincs lelkierőm nekiállni a német fordításnak :D

Jövőhét Párizs újra :D az imádott Párizs igen :D remélem a német lány nem mondja le a szállást az utolsó pillanatban:D és nagyon remélem, hogy most felmegyünk az Eiffel torony tetejére :D nem vagyok telhetetlen de minél több szép dolgot meg akarok nézni :D mert ez mégiscsak Párizs :D