Sokszínű Kenya

Kedves Barátaim!
Amikor tavaly elhagytam Európát, hogy felfedezzem New Yorkot, egy hét alatt semmi különleges atrocitás, sokk nem ért, majd Júliusban, hogy kiköltöztem 2 hónapra párom családjához Amerikába szintén semmi különleges sokk, váratlan esemény nem ért, teljesen megszokottan mozogtam a kinti kultúrában az itthoni és Európaihoz megszokottan. 
Tudtam és próbáltam lélekben felkészülni, hogy Afrika más lesz, nem nem gondoltam volna, hogy Kenya ekkora hatással lesz rám. 11 napot töltöttünk a városba. Ebből 4 napot Masai Marában voltunk a többit pedig Nairobi városában töltöttük. A 11 nap alatt több kultúrsokk ért, nem tudtam hova tenni az érzéseimet. Nem tartozom már a kezdő utazók közé, de ez a hely egyszer az egekbe vitt a gyönyörtől és a csodától, majd a földbe küldött a látottaktól. Ne értsetek félre, az ország maga egy csoda, sokszínű, főleg az emberek miatt merültem ki érzelmileg teljesen. 11 nap elég volt, hogy picit átértékelődjenek bennem a dolgok, hogy a már sokszor hallott mondat visszacsengjen a fülembe "a föld másik felén éheznek, ne pazarolj " stb. Szerintem ennyire mély kutatást egy utazásom előtt sem csináltam mint, ide Kenyába, viszont ami az interneten szerepel kisfilmek, történetek, csak az út egyik részére készít fel. Amit az ember a bőrén tapasztal és saját szemével lát, érzékel az leírhatatlan. Amikor sétáltunk az utcán és számomra felfoghatatlanul az emberek sétáltak az út mellett, sétáltak mindenhol, banánt árultak, gyümölcsöket, kukoricát. Leírhatatlan körülmények között éltek, leírhatatlan körülmények között vannak a boltjaik, a szolgáltatás amit nyújtanak bízva abba, hogy valaki betér és az adott napra is lesz betevő falatja....és amikor már túl voltam a sajnálaton rá kellett jönnöm, hogy itt az emberek így élnek, nekik ez a természetes, sokan nem jártak máshol, nem látták, hogy mi pl Európában hogy élünk. Szeretik az országukat és a legtöbb ember akikkel beszéltünk büszkék rá. Mondják hogy milyen szép, milyen szép az állat és növényvilág, ami kétségtelen. Sajnos itt is belefutottunk olyan emberekbe, akik a bőrszínünk miatt próbáltak belőlünk több pénzt kihúzni és sajnos emiatt igazoltattak is minket. Az éttermekben pedig igyekeznek ár nélküli étlapot adni, hogy a végén minél többet fizethessünk. Szerencsére találtunk egy helyi idegenvezetőt, aki ellátott minket minden jó tanáccsal és vele kirándultunk az első 4 napunkon. Ha valaki utazna a későbbiekben Kenyába szívesen megadom az elérhetőségét! Remek ember. 

Az első 4 napban Karen nevű külvárosi részben szálltunk meg. A környék egy csoda. Házak szépek, újak, közel a Zsiráf és Elefánt látványosságokhoz, szép kórház, meseszép bevásárlóközpont, nem győztem hangsúlyozni az otthoniaknak, hogy majdnemhogy meg sem mondanák, hogy nem Európában vannak. Az emberek mosolygósak, segítőkészek.

...azonban vannak dolgok amelyről nehezen beszél az ember, nehéz szavakba önteni, mit éreztem amikor megláttam az első romos házakat, az első poros utcákat, és ha jól tudom Afrika egyik legnagyobb nyomornegyedét, Kiberát. Vettünk egy családnak ételcsomagot, ami nekünk pár ezer forint, az nekik egy hónapnyi étel. Szerintem nem mondok újat, hogy néhol a könnyeimmel küszködtem, és néhol csak helyet adtam a könnyeknek. Hihetetlen és felfoghatatlan, hogy mekkora szegénység van, szemét és kosz és az emberek mégis mosolyognak, megbecsülik a mindennapjaikat, és kitartóan dolgoznak azért, hogy egyről a kettőre jussanak.
Ami az embernek elsőre egy összetákolt fabodega, az valakinek az életbenmaradása. Volt hogy két órán keresztül egy szó sem jött ki a számon, mert konkrétan elállt a lélegzetem a látványtól. Amikor egy 5 éves kisfiú vigyáz a tehenekre és birkákra...amikor az emberek km-ket gyalogolnak mert nincs pénzük tömegközlekedésre....amikor a folyóparton mossák a ruhájukat....amikor a tehén a szemétben kapirgál ételért...és akárkitől kértünk útbaigazitást, mindenki egy az egytől mosolygós volt és segítőkész....két hét alatt nem tudok mély következtetést levonni, azt tudom, hogy hihetetlen hatással volt rám az ország, Kenya egy csodálatos hely , amelyet az emberek varázsolnak egyedivé!

Sheldrick wildlife trust - adoptálhatsz elefántot, és támogathatod ezáltál az intézményt! Szuper élmény volt látni, hallani a megmentett elefántok történetét! Nagyon jól bánnak velük, öröm volt látni őket, és hogy az elefántok mennyire szeretik a gondozókat! :) 

Zsiráf központ - szintén megmentett állatok találhatóak itt, vagy akik már ide születtek

Masai falu látogatás! Gyerekek hihetetlenül boldogok voltak, hogy készítettünk velük egy fényképet! Imádtam minden pillanatát, amit a faluban töltöttünk! 

Köszönet Emboo camp-nek varázslatos és egyedi volt a Masai Maraban töltött időnk! Hihetetlen emberek! Első eco barát tábor! Napenergiat használnak, újrahasznosítanak, elektromos autót használnak! Az ételek pedig mesesek, meg az én érzékeny gyomromnak sem lett semmi baja! 

Legobb idegenvezetők! Köszönöm a legszebb helyeket, állatokat, legszebb naplementét, napkeltet, a sok történetét, információkat a kultúráról, állatokról! 

Szállásunk Emboo Camp-ben

Legszebb napnyugta

Nem is kívánhattunk volna szebb kezdetét a napnak, mint látni a bébi oroszlánokat játszani, vadászni tanulni. 

Reggelek így! Mindig is erről álmodtam! 

Legközelebb már Zanzibárból jelentkezem!
Puszi mindenkinek ! 

Miért éppen Amerika?

Sziasztok!

Páran tudjátok már a mi kis Love Storynkat Daviddel...Amikor tavaly végleg eldöntöttem, hogy a 2019-es évem szuper lesz és egy percet sem fogok szomorkodni senki és semmi miatt, január első hetében megismerkedtem Daviddel Budapesten random. Ő világkörüli úton volt és pont Budapesten telelt...ezekre a pillanatokra mondják, hogy megváltoztatnak és megváltoztatják az egész életedet. Mivel neki az Európai vízuma lejárt, el kellett hagynia Magyarországot, így követtem és együtt nyaraltunk törököknél, majd ő folytatta útját tovább Közel-keletre és Indiába. Egy hónap távollét után visszafordult miattam, értem a körútjáról, Indiából, hogy velem lehessen, nem kell mondanom mekkora meglepetés volt amikor azt gondoltam, hogy India szívében van és folytatja útját Nepálba, közbe pedig becsengetett hozzám egy szép tavaszi napom! Felfoghatatlan! Még most is érzem minden porcikámban a boldogságot. Ezt követően szépen megterveztünk mindent. Találtam online munkát, és követtem Amerikába.

9 hete érkeztem meg Usa-ba. Az elmúlt időszakot próbáltam hasznosan tölteni és magamba szívni a kultúrát. 8 éve lassan folyamatosan feszegetem a határaimat, kezdve azzal, hogy elköltöztem 19 évesen Belgiumba, francia nyelvterületre, ahol egy francia szót nem értettem, majd egy év alatt megtanultam a nyelvet, ezt követte Ausztria, majd az egyetemi megmérettetés.

Egyetem alatt sokáig burokban éltem, Európát nem hagytam el, azonban mindig is éreztem, hogy valami keresnivalóm van Amerikában, egy éve először kilépve a komfort zónámból egyedül nekivágtam New Yorkot felfedezni.

Találtam számos sztereotípiát a neten, találtam rengeteg dolgot Amerikáról, hogy mit egyél mit ne egyél, ki milyen itt, valaki ezeket mind 3 hét alatt, vagy pár hónap alatt írta le Amerikáról, hogy ki hogy él itt, ki mit csinál. Azt kell hogy mondjam, hogy én ezt lassan 10 hét alatt nem merném kijelenteni, nem pár hét alatt. Szerintem hónapok és évek kellenének, de akkor sem lehetne megmondani és ráhúzni egy sablont az egész nemzetre. Én ahogy megtapasztaltam, eltérő szokások vannak, nem csak háztartásonként, de államonként is. Mivel a párom amerikai és volt szerencsém számos amerikai családdal, fiatallal és idősebb korosztállyal is megismerkednem, azt kell, hogy mondjam, hogy a magyarokhoz képest sokkal lazábbak. Puszi helyett ölelés. Gusztustalan édes dolgokat tudnak összekajálni. Imádják a hamburgert ez tény. Gyengébb kávékat isznak mint, mi magyarok. Kevésbe jellemzőek itt a kiülős kávézók, bárok, pub-ok, egy egy helyen azért van elszórva, de nincs jelen a kiülős kávézó kultúrája. Minden étterembe a ketchup, majonéz ingyenesen fogyasztható. Legtöbb gyorsétterembe pedig a szénsavas üdítőital újratölthető, vagy a pincér újratölti neked ingyen, ahányszor akarod. Az éttermekben a helyfoglalást a pincérek rendezik, ahogy belépünk egy helyre odakísérnek az asztalunkhoz(főtől függően) és kapsz egy főpincért, ő foglalkozik veled egész végig, persze a kiszolgálás magas színvonalú hiszen itt a pincérek borravalóból élnek, nem igazán jellemző az alapbér, vagy csak minimális(javítson ki aki ezt jobban tudja légyszi :) ) Az utcák olyanok, mint a filmekben. Nincsenek kerítések.  Ami igazán tetszett, hogy mindenki barátságosan fogadott, akinek feltűnt az akcentusom, majdnem minden esetbe megkérdezte, hogy honnan jöttem. Jellemzően itt elsőre vagy megölelt mindenki, vagy kézfogással üdvözöltek és öleléssel köszöntek el.

A kint töltött 10 hetem alatt körülbelül 13 államot jártunk be, egytől egyik megvan mindegyiknek a maga szépsége és sajátossága. Rám a legnagyobb hatással Utah volt, amikor Coloradóból Utah felé vettük az irányt és a táj egyre kopárabb és vörösebb lett, úgy éreztem mintha már jártam volna itt, mintha nekem itt mindig is lett volna valami dolgom.  Kedvenc államom azonban Colorado marad, életem legszebb naplementéjét láttam az autóból a szállás felé. Életemben nem láttam még ennyi színt és ilyen élénk színeket, a nap pedig a hegyek mögött ment le így végig láttuk a hegyek korvonalát, mely különböző színekben pompázott. Hatalmas az égbolt délen, sosem láttam még ilyen csodát, mintha azt egész földet látnánk körbe. Leírhatatlan. Erre mondják, hogy saját szemmel kell látni, tapasztalni érezni. Amerikát én az otthonomnak éreztem 3 hónapig, nem ért kultúrsokk, természetesen mozogtam a helyiek között, azonban sokat segített az is, hogy David és a családja befogadott és családtagként kezeltek mindvégig. Az ételekről pedig annyit, hogy imádom a mexikói konyhát, a hamburgereket és nehéz nemet mondani a cukorral teli fánkoknak. Szerintem sztereotípia, hogy az amerikaiak csak hamburgert és egészségtelenül esznek, itt is lehet egészségesen étkezni, azonban könnyebb elcsábulni a kész ételek felé, hiszem akármerre megy az ember mindenhol lehet már előre csomagolt ételeket venni, és az előre csomagolásról még annyit, hogy rengeteg műanyagot használnak, pont az előrecsomagolt zöldségek, gyümölcsök, fánkok, édességek és készételek miatt többnyire.

Tömören, röviden, ahogy én láttam. Ha még valami eszembe jut, vagy lenne bárkinek bármi kérdése írjon nyugodtan.
Addig is jöjjenek a képek és puszi :)
Brigi