Igazság szerint mindig történik velem valami, és ezzel nincs is gond, mert legalább nem unatkozom... a probléma ott kezdődik, hogy még mindig a fürdőszobából jelentkezem és hogy nap végére állandóan olyan fáradt vagyok h ide már végképp nincs erőm írni...és őszintén a fürdőszobából nem annyira feelinges irogatni :D pedig utána ha visszaolvasom nekem is nagyon jó visszaemlékezni...de ez csak akkor jó ha frissen írok, mert akkor még friss az élmény.... Ma 13ó30-tól dolgoztam, de ma igazán fáradt voltam, tegnap este 7kor értem haza egy kisebb túráról a betegekkel, ami Brugge-ben volt, igen az imádott Brugge-ömben :D most sem csalódtam benne, bár a fogyikkal azért annyira nem volt kényelmes a kirándulás mert mindig figyelni kellett rájuk :)) amúgy a flamand részen általában már majdnem mindenfele beszélnek angolul, ezért néha megy is a fejemben a keveredés, hogy melyik nyelven szólaljak meg...ezt amúgy kívülállóként biztos nehéz megérteni, hogy miért nehéz megszólalnom angolul...magam sem tudom...heteken keresztül franciául beszélek...vagyis próbálok beszélgetni...és utána nagyon furcsa megszólalni angolul...magam sem értem miért....talán majd idővel belerázkódom ebbe a sok nyelvbe...mert ugye havonta egyszer vagy kétszer meg német társaságban csücsölök:D szóval megy itt a keveredés ezerrel:D de úgy érzem ez mind csak a hasznomra válik...
...de összességében tegnap nagyon jól éreztem magam...a művészeti kiállítás után bejártuk a várost...a fogyik vásárolhattak maguknak amit akartak...gondolom volt egy bizonyos limit...amúgy úgy mászkálhattak körülöttünk mint a normális emberek és úgy mászkáltak a kiállításon is...normális ruhában... kb meg sem lehetne mondani h ők fogyik...egy két emberke volt akin azért látszik...mert pl autista...
Nemrég értem haza munkából és du-án igencsak összeszorult a szívem a kedvenc betegemen...és rájöttem h igen azért mondogatja mindig azt h auto, busz, partibusz, mert éjjel nappal a szüleit várja...és amikor reggel keltem és az az első szava az, hogy autó...ez mind azért van...minden héten pénteken a szülei jönnek érte és a hétvégét otthon tölti...és már órákkal az érkezésük előtt ott szobrozik az ablak előtt...bár ez mindennapos...de péntekenként mondogatja is h papa, mama, autó és amikor megérkeztek a szülei...hát az leírhatatlan...úgy örült...egyből ment a kis cipőjéért...kabát ...gyorsan összekészült és rohant is az autóhoz :D
A holnap találkozóm úgy tűnik elmarad a magyar amerikai párossal, mert a munkatársam estig dolgozik, és az még okés h vele elmennék Mons-ba de visszafele nem tudnék jönni... szóval erről ennyit...meg amúgy is jó lesz egy kicsit pihenni mostanában túl sok volt a jövés menésből...szóval most vásárolni sem megyek Sarah-val, Charleroi-ba se megyek a magyar lányhoz, bár az meg azért nem megoldható, mert nem tudok eljutni meg vissza a vasútállomáshoz, biciklivel meg nem akarok menni, mert nem akarok megbetegedni...jelen állás szerint nem tudom h holnap Peter és a barátnője jönnek-e hozzánk...mert kedves lakótársam beszélt vele valamit és el is küldték nekem...de nincs lelkierőm nekiállni a német fordításnak :D
Jövőhét Párizs újra :D az imádott Párizs igen :D remélem a német lány nem mondja le a szállást az utolsó pillanatban:D és nagyon remélem, hogy most felmegyünk az Eiffel torony tetejére :D nem vagyok telhetetlen de minél több szép dolgot meg akarok nézni :D mert ez mégiscsak Párizs :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
...