Sziasztok!
Hétfőn első utam az igazgatóhoz vezetett, miután kiderült szombaton, hogy nincs melegvízünk...kedden neki is láttak a munkálatoknak...kaptunk egy új bojlert...hát mit
mondjak...ebben az évben megújul a lakás:D minden tökremegy de ez nem a mi hibánk...igazság az h nem mi vagyunk itt az első önkéntesek...szóval elég rendesen be van
már járatva...a ház maga fel van újítva...csak hát egyszer minden elromlik...és őszintén mondhatom, hogy azok közül az önkéntes lakások közül ahol eddig voltam a miénk
talán a legújabb...tényleg szeretek itt élni...vagyis el tudnám viselni ha ilyen lakásban kéne élnem a jövőben valahol, bár a szomszédok érdekesek...a ház rejteget
minden hétre valami kis újdonságot...szal nem unatkozunk...
A hetem érdekes hangulattal kezdtem meg...kicsit hosszúnak tartom így visszagondolva ezt a majdnem három hetet otthon...szóval ajánlanám a többi önkéntesnek, ha
karácsonykor hazamennek akkor csak egy vagy két hétre menjenek...nekem is ezt ajánlotta egy lány kiindulásom előtt...egy előző önkéntes nem fogadtam meg...igy meg elég
nehéz szívvel jöttem vissza...tudom furcsa ez magamnak is hisz mindig ez volt az álmom...csak mostanában elég sok változás ért...
Pénteken már dolgoztam (6-án), az kicsit érdekes volt, pont azzal a munkatársammal kezdtem meg a szünet utáni első napomat akivel nem tudtam eddig még düllőre jutni,
kedvesnek tűnik csak még valahogy nem találtuk meg a közös hangot...
hétvége lassan telt...átalában hétvégéket pont ezért nem is töltjük itthon mert nem tudunk magunkkal mit kezdeni...mondjuk sokat beszélgettünk mert ugye lakótársam meg
vakáción volt a fogyikkal...előre félek az én tavaszi vakációmtól velük:D én szeretem ezeket az embereket nem arról van szó...de azért éjjel nappal velük lenni:D
Hétfői napomon ugye a melegvíz után futkoztam...gyorsan elment...otthonban dolgoztam a betegeim örültek nekem...kaptak tőlem csokit is...
Keddi napomon kicsit furán éreztem magam...minden kollégának az volt a karácsony utáni első vagy második napja...úgy éreztem h nem nyitottak felém eléggé...de szerdán
aztán minden rendben volt...
Sosem beszéltem még annyit szerintem itt mint szerdán:D le sem lehetett volna lőni :D
Csütörtöki napomon semmi extra...a kedvenc betegem hát igen a kedvenc betegem:D egyszerűen nem lehet leírni...imádom:D valaki h lehet ilyen aranyos...igaz az ott
dolgozók agyára megy mert ők már évek óta hallgatják de én egyszerűen nem tudom megunni h egész nap azt beszéli h autó autó partybusz...vert marais-ahol lakik, az
otthon...és még sorolhatnám...és a kollega beszélhet neki ő csak mondja a magáét...akármit mondhatunk neki:D meg ahogy integet nekem a kis ropi ujjaival na nem is
ragozom:D
...és igaz...itt az ember tényleg megtanul az apró dolgoknak örülni...és ezek a dolgok segítenek, adnak energiát egy új nap megkezdéséhez...
Tegnap szemináriumon voltam Brüsszelben...igazán jó volt a többiekkel találkozni...visszautazásom után üres lakás várt itt, és elég üresnek éreztem itt
mindent...igazán kellemes időtöltés volt a tegnapi nap...sokat beszélgettünk...voltunk csokimúzeumban...ezt az egész szemináriumot egy apróbb konferenciára tudnám
hasonlítani...kis teremben bőrszékekben...:D megvitatjuk az élet dolgait :D vagyis az önkéntességre vonatkozó dolgokat :))
Aztán Brüsszelben maradtun lakótársammal, szokásosan Juliánál és Janette-nél aludtunk, azzal a kivétellel, hogy most Thale(norvég), Anna ( svéd ), és Amy(amerikai)
önkéntes is velünk tartott :) Éjjel Brüsszel egyik legmenőbb klubbjában buliztunk, azt hiszem mondhatom ezt :) majd erről a hétvégéről bővebben írok...de most hulla fáradt vagyok és megyek aludni:)
Puszilok mindenkit :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
...