Novemberben lehetőségem volt 5 napot Máltán tölteni...igyekeztem aktívan tölteni, de nem telezsúfolni minden programmal....néha jó csak úgy lenni, nem stresszelni agyon magunkkal programokkal.... én tipikusan az az ember vagyok, aki teljesen mindent megtervez, mindenből kihozza a maximumot, és csalódottan távozik, ha valami kimarad....ezen igyekszem változtatni..így összeírom a főbb helyeket, amiket mindenképp szeretnék megnézni...ezek szerepelnek a topp helyen és a továbbiakban csak élvezem a helyet, az ételeket, a pillanatokat...idővel az ember megtanulja, hogy nem érdemes csak rohanni, hanem érdemes megállni egy-egy pillanatra, nézni az emberek, reakciókat és magunkba szívni egy másik kultúrát....hisz mi más az utazás, ha nem egy másik kultúra megismerése, más szokások feltérképezése...valahol olvastam, hogy az ember minden egyes utazással formálódik, más emberként tér haza....nyilván ennek a jelentése más értelmet nyer, ha valaki hónapokat, éveket tölt egy másik országban, más kultúrában és ha csak egy egy napra utazik másik országba, viszont legyen így vagy úgy egy-egy utazással tágul az életszemléletünk...Talán mondhatom, azt hogy én sokkal elfogadóbbá váltam mások iránt, sokkal jobban kezelem a másságot, mint középiskolában, gyerekkoromban...itt beszélhetünk betegségről, szegénységről, kultúráról és szimplán arról a tényről, hogy sosem hódoltam be a tömeg által vezérelt irányvonalaknak...mindig voltam, aki voltam és leszek, aki vagyok....nem mondanám gyerekes lázadásnak, de szeretek a saját fejem után menni :)
Kedvenc idézetem :
"Minden alakít rajtam, de semmi sem változtat meg. " Salvador Dalí
Szinte hihetetlen, hogy ez a nagy utazás immár 7,5 éve kezdődött....mintha az egész életemet innen számolnám...Megismertem J-t és az életem gyökeresen megváltozott, mintha észrevétlenül is azt a pluszot hozná ki belőlem, ami végig bennem volt csak idő kellett, hogy ráébredjek...jó néha visszaolvasni a blogot és visszanézni a képeket...az a sok barát...élmény...az már mind életre szóló élmény marad...
Tudom és hiszem, hogy minden okkal történik...és azt is tudom, hogy semmi sem lehetetlen, ha az ember elszánt és tesz azért, hogy az álmai valóra váljanak....de itt a nagy lelki beszéd után, kanyarodjunk vissza Máltára...ez a sziget maga a csoda...imádtam minden részét....
Szombaton délben érkeztem meg, Pestről hajnalban indultam a reptérre, nem mondom, hogy túlságosan jó idő volt, kifejezetten hideg. Délben megérkeztem a napfényes szigetre, már a reptérbe beleszerettem, pálmafa mindenhol. Szerettem volna autót bérelni, de kiderült, hogy baloldali a közlekedés, így inkább nem kockáztattam, hisz amúgy vagyok egy nagy sofőr.(bár franciáknál is elvezetgettem fél évig ;) ) Lényegében, nagyon jó áron lehet tömegközlekedéssel is eljutni A-ból B-be, bár eléggé kaotikus a közlekedés, a mediterrános mentalitással. Vettünk egy feltölthetős kártyát talán 10-15 euróért és szinte egész héten azzal közlekedtem. Nagyon furcsa volt, hogy akinek volt bérlete is minden alkalommal le kellett ezt a havi kártyát csappantani a buszsofőr mellett... A busz első ajtaján lehetett csak felszállni és mindenki egyesével leszippantotta a kártyáját.
Egyik barátnőmet látogattam meg, aki felvett a reptéren és hozzá mentünk Saint Paul's bay-re(remélem jól írom)...kipakoltam, beszélgettünk és tettünk egy sétát a parton. Szállásukról is rá lehetett látni a partra és hát körülbelül 5 perc alatt már a parton is voltunk :
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
...