Végre...2013-ban, miután hazaköltöztem Ausztriából, nem gondoltam volna, hogy ennyi élményben lesz részem egyetemistaként....izgatottan vártam, de félelemmel töltött el a tudat , hogy újra be kell ülnöm az iskola falai közé....na a matekról és a statisztikáról ne is beszéljünk....hogy őszinte legyek féltem, hogy hogyan fogok beilleszkedni, milyen korosztályú csoporttársam lesznek, és hogy egyáltalán, menni fog-e a tanulás 2 év kihagyás után. Szerencsére minden simán ment, még a vártnál is jobb átlagom volt, de a tanulás mellette azért volt idő a barátokra is és nagyon sok emberrel megismerkedtem. Próbáltam aktív részese lenni az egyetemi életnek.
Azt kell, hogy mondjam, igaz az a mondás, hogy ahogy az ember öregszik, úgy lesz egyre nehezebb tanulni....Vizsgaidőszakban a megélt szép emlékekből táplálkoztam, amelyet Belgiumban szereztem. Csoda...de annyira csodás barátokra leltem és olyan csodálatos élményekkel gazdagodtam Belgiumban, hogy a mai napig az az egy év ad erőt...és persze van egy csodálatos párom, szüleim, akik mindenben támogatnak és mindennél fontosabb, hogy megmondják a véleményüket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
...