Sziasztok!
Novemberben egy szuper hétvégét töltöttem Franciaországban. A véletlen úgy hozta, hogy sikerült elcsípnem egy extra olcsó repjegyet és miután megvettem, akkor olvastam egy cikket, hogy az első vásárlók között voltam, mivel ez egy új fapados járat. Amerikai barátnőm Toulouse-ba költözött, vele még a francia nyelvsuliban ismerkedtem meg az au pairkedésem idején. Már azalatt a félév alatt is bandáztunk együtt és miután leköltözött délre, invitált, hogy látogassam meg. Aki ismer az tudja, hogy nem igazán kell kétszer mondani, mert ahogy tudok időt szakítani, na meg egy kis pénzt félretenni, már megyek is :) Így történt, hogy novemberben ki kellett vennem az összes szabadságomat, így első körben hozzá utaztam, majd ezt követően Máltára egy másik barátnőmhöz, de erről bővebben majd a következő posztban.
Röpke két óra alatt, leszálltam Bordeaux-ban és újra mély levegőt vehettem a csodálatos, általam imádott Franciaországban. Nem tudom mitől van ez, de ahogy belga vagy francia földre érek, "feel like home" érzésem van... Tudom, hogy sokan nem szeretik a francia embereket, tudom, hogy mennyire arrogánsak tudnak lenni, - de azt kell hogy mondjam, hogy aki francia és a barátom az őszinte barátom, és bármikor számíthatok rá. Plusz akármikor voltam franciákkal egy társaságban, vagy franciáknál, belgáknál olyan jó emlékeim vannak, hogy azok egy életre elkísérnek.
Bordeaux-ban gyors turistáskodás után a hiper szuper TGV-vel robogtam Toulouse-ba, röpke két óra alatt oda is értem. Azt tudni kell, hogy a bordeaux-i pályaudvaron két órát várakoztam....hát életem leghosszabb két órája volt....annyira nagy a készültség mindenhol, hogy kicsit félelmetes mindenhol katonákat és rendőröket látni és ez nemvolt másképp Toulouse-ban sem... Késő este amikor elindultunk a belvárosba vacsorázni egy tucat kommandós haladt el előttünk....ember legyen a talpán akinek ne állna fel a szőr a hátán ettől a látványtól....tudom butaság, de az elmúlt hónap évek történései után valahogy nem éreztem biztonságban magam, pedig svájc környékén a francia Alpokban sosem volt semmi félelem bennem, az a hely maga a béke....
A jelenleg munkám miatt kicsit meg van kötve a kezem és kevesebbet tudok utazni, de igyekszem, mindig új dolgokat felfedezni, itt Budapesten is...elhatároztam, hogy minden hónapban kipróbálok egy egy új dolgot, helyet, amit még nem csináltam, ahol még nem jártam. El szeretnék menni egy igazi joga órára, meditációra és van egy hely ahol lehet festeni. Az életmódváltásomat, már 2016-ban elkezdtem, kisebb nagyobb sikerrel, de 2018-ban szeretném folytatni a NO CHIPS, semmi ropogtatnivaló, több zöldség, több mozgás, tudatosabb táplálkozás.... A munka mellett pedig folyamatosan képzem magam...Én azt vallom, hogy ha valaki valamit szeret csinálni és azt szívből csinálja az nem fárasztja, hanem feltölt....viszont a munka mellett néha muszáj kikapcsolódni és feltöltődni....ilyenkor kell utazni, elvonulni vagyis "ME TIME"
Jelenleg nagyon szeretek Pesten lakni, szeretem a munkámat, a kis lakásunkat. Néha megfordul a fejemben, hogy milyen lenne újra kiköltözni külföldre, de egyenlőre olyan jól érzem magam itthon, hogy a közeljövőben utazás szintén fogtok csak tőlem képeket látni :)
Na és akkor pár kép Franciaországból, szép estét mindenkinek :) Puszi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
...