2012. szeptember 19., szerda

Nosztaliga...

Néha életem egy egy pillanatában megállok és végig fut rajtam valami feledhetetlen érzés, hangulat, illat, vagy csak egy kép. A hiány fényképe a szívemben. Visszanézem 1001x is a fényképeket, azokról az eseményekről, helyekről melyeket a hátam mögött hagyva jöttem haza...Mindenkinek kívánok az életében legalább ilyen csodálatos megállókat, embereket, emlékeket, érzéseket...

Mi a hiányom tárgya? Nem kell nagy dolgokra gondolni, elég ha egy mosoly, egy kedves hang visszhangzik az emlékeimben.

Amikor megérkeztem Belgiumba nehezen szoktam meg, hogy ott mindenki olyan nyitott, barátságos, százszor megkérdezi, hogy vagyok és h mindig puszit kellett adnom mindenkinek. Túl barátságosak és közvetlenek voltak. bár Amszterdam(Hollandia) után ugyebár bebizonyosodott, hogy van Belgiumnál is nyitottabb ország :D egy év alatt úgy megszoktam a belgák furcsa szokásait, hogy Ausztriába megérkezve meglepően fogadtam, hogy itt kézfogással üdvözöltek az új "otthonomban".

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

...