Madrid - Év első állomása - Szülinapi körutazás 1.

Sziasztok,

Év első állomása Madrid. Új év, új fejezet. Kezdjük mindent tiszta lappal ...menjünk csak vissza hol is kezdődött az utazás iránti imádatom. Menjünk vissza életem első cserediák programjára Ausztriába, ahol ha jól emlékszem egy hetet töltöttem. Majd keresztanyáméknál Németországban kétszer voltam talán 2-3 hétre....ezek adták meg szerintem az igazi löketet, hogy menjek, utazzak, de valahogy mindig is önálló, makacs gyerek voltam. Mindig is mentem a fejem után, így történt, hogy középiskola után egy évet Belgiumban laktam, majd egy évet Ausztriában, ezt követően 3 évet lehúztam az egyetemen, majd kiköltöztem Franciaországba. Életem legszebb féléve a francia Alpokban. Mesés hely, csodás emberek. Mindennap rá kell jönnöm, hogy az élet tele van csodálatos megállókkal, csodálatos emberekkel, helyekkel, élményekkel csak meg kell látnunk a szépséget a mindennapjainkban. Hiszek abban, ha az ember szíve szerint cselekszik, akkor azt kapja amit érdemel. Az ember a hibáiból tanul, elesik , elbukik, feláll, levonja a következtetések és megy előre amíg a céljait meg nem valósítja. Ezek lehetnek pici apróbb célok, vagy nagyobb álmok. Tavaly elhatároztam, hogy a 2019-es évem különlegesebb lesz, mint a többi és nem csak hogy mindennapomat úgy fogom élni, hogy hálás vagyok és boldog, de nem hagyom, hogy a boldogtalanság bekússzon az életembe. Boldog vagyok, ez a kulcsszó a mindennapjaimba. Persze hazudnék, ha azt mondanám, hogy az életem tökéletes, de amíg egészséges vagyok és tudok járni, egy metro, villamost lekésése, vagy egy rossz jegy sem szegheti a kedvemet. Mi ad erőt? Az álmaim. Ha egy stresszesebb időszakban vagyok, meditálok. 14 éve jógázom és a barátaim, párom, aki egyben a legnagyobb inspirálóm. Tavaly ősszel leltározva a múlt emlékfoszlányait, elhatároztam, hogy idén utazok, világot látok, megismerek új embereket, új tájakat, azt csinálom, ami mindig is boldoggá tett és amit szeretnék amióta az eszemet tudom. Így vettem repjegyet Budapestről Madridba, majd Madridból Lisszabonba, majd onnan Párizsba, és persze Budapestre vissza. Életem első utazása, függetlenül, boldogan, mindenkitől mentesen, csak én és az utazás, én és a kultúra. Nekem egy utazás nem csak arról szól, hogy csináljak pár képet és posztolgassam, hanem hogy leüljek, jókat egyet, beszélgessek külföldiekkel, érezzem az illatokat, érezzem a város lüktetését. Mondhatnám azt is, hogy nekem az utazás, hobby, szenvedély és szerelem. 

Pár kép Madridból és jövök majd a sztorikkal később :) 

Puszi

... utazni jó, az utazás életérzés

Sokszor megkapom a kérdést, miért utazok, hogy hogy utazok, mi értelme? Ugyanezeket a kérdéseket én is feltehetném azoknak, akik egy életen át lakásra, fesztiválokra, ruhákra  gyűjtenek és költenek. Vajon én miért nem teszem fel ezeket a kérdéseket ?

Utazni csodálatos érzés, van aki csak évente nyaral egyszer / kétszer, bemegy egy utazási irodába, kitalálják, hogy hova menjen x összegért és megvesz egy nyaralást,  befizet programokra és élvezi, hogy kiszakadva a munka világából, pihenhet.

Én élvezem az egész folyamatot, megkeresni a következő desztinációt, kinézni, hogy hova is szeretnék menni, évszaktól, költségtől, hangulattól függően. Felkeresem a kedvenc repülőjegy kereső oldalaimat, és néha unalmamban vagy egy stresszes napon ezzel vezetem le a feszültséget, hogy különböző irányokba nézegetek repjegyeket és elképzelem, ha ott lennék mivel tölteném az időmet....Tudom, hogy van aki ugyanezt csinálja esténként, csak pl autókat nézeget online vagy ruhákat.  Az élet pont azért csodás, mert különbözőek vagyunk, és pont ezekkel a különbözőségekkel kell egymás mellett vagy egymással élni, és kellene elfogadni egymást... vallását, nemét, társadalmi státuszát.

Az utóbbi években elkezdtem Eu-n kívüli helyeket nézegetni. Így utaztam tavaly ősszel New Yorkba, majd idén a szülinapi körutam( Madrid, Lisszabon, Párizs) után Törökországba. A török kiruccanás teljesen véletlenül jött és spontán, viszont életem legjobb nyaralása volt.

Teljesen más megtapasztalni egy kultúrát újságokból, elmondásokból, más képei alapján. Amikor ott álltam a kék mecset lábánál, na az a bizonyos libabőr érzés leírhatatlan, pont ezért az érzésért imádok utazni, amikor az ember igazán érzi, hogy megérkezett egy helyre. Magával ragadja az adott pillanat és csak gyönyörködik, szavak sem kellenek, mert átjárja az egész testet az a bizonyos különleges érzés. Amikor utazok próbálok részese lenne a kultúrának, megélni a pillanatokat, az ízeket.

Amióta az eszemet tudom, mindig is utazni szerettem volna... Már gyerekként nagy terveim voltak, szerettem volna mindent látni, minden hónapban, évben más országban lakni. Ha megláttam egy földgömböt magával ragadott egy furcsa különleges érzés, ami a mai napig tart, ha meglátok egy földgömböt vagy egy térképet. Mindig kerestem a módját annak, hogy utazzak, de valahogy bedarált engem is az egyetem és a társadalmi elvárások tömkelege, kötelezettségek. Úgy érzem, hogy tavaly egy új fejezet nyílt számomra, vagy talán már tavaly előtt, amikor a franciáknál laktam fél évet. Újra megtapasztaltam az utazás ízét, a Solo utazás élményét.

Pár kép Törökországból:

Reggeli

Nem bánok semmit az elmúlt éveimből, mindennek úgy kellett lennie ahogy volt, az ember egész életén keresztül tanul, néha viszont vannak olyan élmények amire az ember azt mondaná, hogy ezt inkább kihagyta volna, de hiszek benne, hogy minden okkal történt, és ha bármi másképp alakult volna a múltamban akkor most nem itt lennék, ahol most és nem ezeket a döntéseket hoznám meg.

Hajózás Ázsia felé :) 

Az élet egy csodálatos utazás, és ha jókor vagyunk jó helyen akkor csodálatos dolgok érnek minket, csodálatos emberekkel találkozunk és csodálatos élményekben lesz részünk. Az elmúlt másfél hónap életem legboldogabb időszaka volt. Rengeteg élményben volt részek, csodálatos emberekkel találkoztam az utazásaim során.

Monaco, Nizza - 2018 június

Ahol egy ajtó bezárul ott egy új kinyílik :)